Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIX. kötet (Budapest, 1894)

12 lényeges kelléke megkívántatik. — Nem elég csak az, a mit felperes válaszában felsorol. Hiában van meg a B. alattiban a kötendő szerződés megkötésének ideje, hasztalan foglaltatik benne a kötendő adásvevési szerződésnek egész tartalma, ha hiányzik belőle a legessentialisabb kellék: a kötelező ajánlat kötelező elfogadása, és pedig oly hatálylyal, hogy a pactum szerinti szerződés megkötésére mind a két fél egyaránt rá legyen szorítható. Felperes ugyan azt vitatja, hogy ő a kikötése folytán kiállított B. alatti kötelező nyilatkozatot az annak viszértékét képviselő A. alatti aláirásával már elfogadta. — De ez a fenforgó kérdésre alkalmazva nem egyéb szójátéknál, a melyek látszólagos értékét is lerontja az az ismételve tett állítása, hogy az elfogadásnak ez a módja részéről azért volt elegendő, mert ő semmire sem kötelezte magát, ő a B. alattiból csak jogot nyert, melyet — mint az optionalis jogot — tetszés szerint gyakorolhatott. Ámde ha a pactum de paciscendo egyáltalában csak ugy létesülhet, ha az által mindkét fél kötelezve van a jövendőben kötendő szerződés kiállítására, elengedhetetlenül szükséges épen az adás-vevési szerződés, mint visszterhes kétoldalú szerződés megkötése iránti előzetes egyezmény érvényéhez, hogy ne csak az eladó kötelezze magát az eladásra, hanem a vevő is az eladás tárgyának megvételére, mert az ajánlatnak ily lekötelező elfogadása nélkül az eladónak, — miként ez a szőnyegen levő esetnél is fenforog, — nincs megadva a mód, a jog arra, hogy az adásvételi szerződés megkötését birói uton kikényszerithesse. Minthogy tehát sem a B. alattiban, sem az ezzel összefüggésben levő A. alattiban, sem abban a kikötésben, hogy a B. alatti kiállíttassák, nem foglaltatik felperesnek oly akaratnyilatkozata, mely szerint arra, hogy a kérdéses ingatlanokat a B. alatti értelmében meg is veszi, magát le is kötelezte volna; ellenkezőleg felperes ismételve nyilt kifejezést adott annak, miszerint ő magát semmire le nem kötötte, ő csupán jogot nyeit; minthogy továbbá kereseti igénye ténybeli alapja gyanánt csakis azt állította fel, hogy részére — kikötése folytán — a vételi jog biztosíttatott, s e tekintetben felhívott tanúival sem kívánt egyebet bizonyítani: nem szenvedhet kétséget, hogy peres felek kö-