Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIX. kötet (Budapest, 1894)

321 tettében is bűnösnek kimondatik. A vádlottra kimért egy év börtön ezen cselekményekért is kiszabott összbüntetésnek tekintetvén, vádlott ezenfelül a 402. §. alapján és a 102. §. figyelembe vételével az 1892. évi XXVII. tcz.-ben meghatározott czélra 15 nap s végrehajtás terhe alatt a győri kir. ügyészségnél fizetendő, be nem hajthatás esetén még további két és két napi börtönre átváltoztatandó 10 és 10 frt pénzbüntetésre mint mellékbüntetésekre ítéltetik. Ezzel kapcsolatosan az 1. naplószámhoz D. a. csatolt, Drobny Venczel aláírásával ellátott 150 frtos és az ugyanott F. a. mellékelt Gmoser József aláírással ellátott 205 frtos megrendelő lapok (Bestell-Zettel) ug.y az aláírásokra, mint egész tartalmukra nézve hamisaknak nyilváníttatnak és azokra ily értelmű záradék reávezettetni rendeltetik. Egyebekben a kir. ítélő tábla ítélete helybenhagyatik. Indokok: A kir. itélő tábla ítéletének indokaiban helyesen kifejtett tényállás szerint bizonyítottnak kell elfogadni, hogy a fentebb körülirt megrendelési lapok is hamisak, s hogy azokban nemcsak a szöveg töltetett ki vádlott által, hanem az ott olvasható megrendelői aláírásokat is ugyanő hamisította. Miután pedig a koholt jogügyletek lényege épen ezen okiratokban foglaltatik, s ezek nélkül a fedezeti váltók sem lettek volna azok birtokosa által jogszerüleg kitölthetők és a kikötött feltételek meg nem tartása esetében érvényesíthetők : ezen okiratok nem tekinthetők csak járulékos természetüeknek, tehát alárendelt jelentőséggel bíróknak. Vádlott terhére tehát ez okiratok készítése és felhasználása is mint a törvény külön rendelkezésébe ütköző önálló cselekmények, megállapitandók voltak. A 403. §. 1. pontja szerint büntetendő magánokirathamisitásokra, valamint a főbüntetésre és annak jogkövetkezményeire vonatkozólag a kir. itélő tábla ítélete az abban ezekre nézve felhozott és az elsöbiréság ítéletéből részben felhívott indokokból helyben volt hagyandó ; a csalásnak mint önálló cselekménynek a vádlott tejhére meg nem állapítását, illetőleg azonban a kir. itélő tábla ítéletét nem az abban felhozott indokokból, hanem azért kellett helybenhagyni, mert vádlót* a kérdésben levő 4 drb hamis Döntvénytár, uj folyam. XXXIX. 21