Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIX. kötet (Budapest, 1894)

3i5 előélete, ellenben súlyosítóként az a körülmény, hogy ez a vádlott, mint kereskedelmi iskolát végzett egyén a neje üzletének vádlott által eszközölt vezetésmódjának káros következményeit előre láthatta. * * * = Mi a II. r. vádlott cselekvényének minősítése tekintetében az elsőfokú bíróság nézetéhez csatlakozunk. A konstatált tényállás ugyanis azt mutatja, hogy az asszony és a férj, t. i. az I. r. és II. r. vádlott együtt vezették az üzletet, az asszony vezetvén az üzlet ipari részét, a férj pedig annak kereskedelmi részét ésegyütt követték el azon vétkes mulasztásokat, a melyek a Btk. 416. §-ának alkalmazását maguk után vonják. Azon körülmény, hogy a férj nem volt formálisan üzlettulajdonos, nem változtat azon, hogy ö az ö mulasztásaiért és cselekvényeiért büntetőjogilag miként legyen felelős, és mivel az ö eljárása több volt, mint neje cselekvényeinek elősegítése, és a büncselekvény megtörténtére legalább épannyi befolyása volt, mint neje eljárásának, nézetünk szerint ő nem segédként, hanem tettestársként lett volna büntetendő. 89. Okirathamisitás. — Megrendelő jegynek és váltónak hamisítása két rendbeli okirathamisitásnak tekintendő akkor is, ha a megrendelő jegy és a váltó ugyanazon egy ügylet folyományaként szerepeltek. — A hamis megrendelő jegynek és váltónak eladása és ez által másnak megkárosítása a hamis okiratnak a 401. §. szerinti felhasználását képezvén, az okirathamisitás tényálladékához tartozik és csalásnak nem minősitendők. (1894 május 31. 10896. sz. a.) A győri kir. törvényszék mint büntetőbíróság: Vádlott Breuer Jakabot az ellene emelt, a Btk. 401. §-ába ütköző s a 402. §. szerint minősülő kétrendbeli magánokirathamisitás bűntettének s a Btk. 401. § ába ütköző s a 403. §. 1. pontja szerint minősülő kétrendbeli váltóhamisítás bűntettének vádja alól felmenti.