Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIX. kötet (Budapest, 1894)

289 sajtóbiróság területén lévő összes törvényhatóságok minden jegyzőkönyvi nyelve figyelembe volna is veendő — annak megválasztása iránt a felek között kölcsönös megegyezés létre nem jött; továbbá, hogy a jelen per tárgyalása számos ügyvéd közbenjöttével kezdődött meg és folytattatott napokon át; és végre, hogy a kolozsvári törvényszék tárgyalási nyelve folytonosan a magyar volt: kétségtelen, hogy a bíróság törvényszerűen járt el, midőn a végtárgyalási jegyzökönyvet és az Ítéletet magyarul szerkesztette meg, e végből a tárgyalást magyarul vezette és a tényleges szükséghez képest tolmácsot alkalmazott. De ellene szól a vádlottak és védőik felfogásának a nemzetiségi törvény vonatkozó rendelkezésének főczélja is, mely nem lehet más, mint az igazságszolgáltatás jóságának előmozdítása ; holott a védelem felfogásának érvényre jutása sok esetben az igazság kiszolgáltatását teljesen lehetetlenné tenné ; a mennyiben a meg nem változtatható és azért figyelmen kívül sem hagyható tényleges viszonyok között sok esetben össze sem állitható oly sajtóbiróság, melynek biró és esküdt tagjai a területükön divó 3—4 nyelvet oly tökéletesen birják, hogy azon tolmács közbenjötte nélkül tárgyalhassanak. A fenébb kifejtettek szerint az ügyvédi minőséggel biró védőktől a magyar nyelv használata a nemzetiségi törvény 9. §-a alapján megkívánható volt ; sőt megkívánható volt a nemzetiségi törvény 7. §-ának d) pontja értelmében az ügyvédi minőséggel nem biró védőktől is; és azért a bíróságnak ebbeli határozata semmiségi okot nem képez és pedig a fenforgó esetben annál kevésbbé, mert a bíróság eme határozatát csak egy esetben alkalmazta és az eljárás további folyamán méltányosságból hallgatagon mellőzte. A tolmácsok szakképzettsége ellen emelt kifogás elfogadhatólag bizonyítva nincsen. A vádlevél tolmácsolásának elmaradására nézve az alábbi 25. pontnak vonatkozó része irányadó. Végül a szakértők és tanuk kihallgatásának mellőzése sem korlátozta törvényellenesen a védelem szabadságát; mert a szakértők kihallgatása a vádlottak amaz állításának megvilágítása végett kéretett, hogy a bevádolt kifejezések közjogi fejtegetést kéDöntvénytár, uj folyam. XXXIX. 19