Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIX. kötet (Budapest, 1894)
263 <nyesitése iránt a közadós ellen még a csöd megnyitása előtt az u88i. évi LIX. tcz. 13. §-ának b) pontja alapján illetékes kir. járásbíróság előtt folyamatba tett sommás per, mint az imént előadottak szerint bejelentés alá eső igényt nem tárgyazó, a csődtörvény 10. §-a alapján a csődbírósághoz át sem lett volna teendő s a csődbíróságnál ezen az alapon nem is tárgyalható : mindkét alsóbb bírósági ítélet a csődbíróság előtt folyamatba tett egész eljárással együtt az 1881. évi LIX. tcz. 39. §-ának c) és oj pontja alapján hivatalból megsemmisíttetik s a csődbejelentés felperesnek visszaadatni rendeltetik; a sommás perre vonatkozó iratok pedig további illetékes eljárás végett a békési kir. járásbírósághoz visszaküldendők. * * * = A csődtörvény 5. §-a azt rendeli, hogy abból, a mit a közadós a csőd tartama alatt saját tevékenysége által szerez, a -csődtömegbe nem vonathatik be azon összeg, mely a közadós vagy azon személyek tartására szükséges, a kik irányában a közadós törvénynél vagy törvényes gyakorlatnál fogva tartásra köteles. Ezen rendelkezést a Curia ugy értelmezi, hogy az ily tartási igényre jogosultak a csödvagyonban épenséggel nem részesedhetnek, hanem csakis a közadós által a csőd alatt szerzett vagyonra tarthatnak igényt. Ezen felfogás nagyon aggályos, mert a törvény intézkedéséből ez egyenesen nem köveikezik, mert továbbá a törvénytelen gyermek igénye tisztán kötelmi jogi természettel hir és mert végül az ily gyermek helyzete ilykép nagyon ingataggá válik, ha nemzője csődbe jut. Egyáltalán hiánya a csődtörvénynek, hogy a tartási igényekről csak nagyon hézagosan intézkedik. A fenti szakasz második bekezdése ugyanis kimondja, hogy maga a közadós a csődvagyonból tartást csak a hitelezők beleegyezésével kaphat és a 49. §. értelmében ezen tartási költségek tömegköltséget képeznek. Arról azonban, hogy azok, a kikkel szemben a közadós tartásra van kötelezve: szülei, neje, törvényes •és törvénytelen gyermekei követelhetnek-e a tömegből tartást és az minő módon sorozandó, a törvény hallgat. Nézetünk szerint tartási igények a tömeg ellen is épugy érvényesíthetők, mint a •közadós ellenében csődön kivül érvényesíthetők volnának, azon-