Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIX. kötet (Budapest, 1894)

249 seket, vagyis az általa állítólag fel nem ismert Csáky Gézát szándékosan fosztotta meg az életétől. Ezek szerint tehát, tekintettel arra, hogy az orvosi megfigyelési jegyzőkönyvben a vádlott teljesen ép elméjű s teljes beszámítási képességgel bíró egyénnek jeleztetik s cselekményében a Btk. 279. §-ába ütköző szándékos emberölés bűntettének ismérvei benne foglaltatnak: ebben őt bűnösnek kimondani s enyhítő körülményül véve tekintetbe büntetlen előéletét s hogy cselekménye elkövetésénél a félelem bizonyos behatása alatt állhatott, súlyosító körülményül tekintve azonban amaz embertelen eljárását, hogy a cselekmény elkövetése után egyáltalában semmiféle rögtöni segélyről nem gondoskodott, az Ítélet rendelkező része szerint megszabott büntetéssel sújtani kellett. A kassai kir. ítélő tábla: Jureczki János vádlottnak azt az eljárását, mely szerint a vádbeli cselekmény elkövetése után ennek eredményéről tudomást szerezni sem kivánt és rögtöni segélyről nem gondoskodott, mint a vádlott igazolt félelmével indokoltat, súlyosító beszámítási okul nem veszi. E mellett azonban a kir. törvényszék ítéletében felhozott enyhitő körülményeket, valamint a nevezett vádlott töredelmes beismerését és főleg azt, hogy a cselekményt a félelem által előidézett lelki izgatottságban követte el : oly nyomatékos enyhitő körülményeknek ismeri fel, hogy ezeknek nagyobb méltatásával a Btk. 92. íjának alkalmazását ebben az esetben helyén valónak találja s ehhez képest a nevezett Jureczki János vádlott főbüntetését a mai naptól számítandó négy évi fegyházban, mellékbüntetését pedig a fegyházbüntetés kitöltésétől kezdődő öt évi hivatalvesztésben állapítja meg. Ennyiben a kir. itélö tábla a kir. törvényszék ítéletét megváltoztatja, egyebekben azonban azt, ugy mint a nevezett vádlott bűnössége, cselekményének minősítése stb.-ről való rendelkezés tekintetében vonatkozó indokai alapján helybenhagyja. (1894. évi márczius 14. 719. sz. a.) A m. kir. Curia: Tekintve, hogy vádlott Jureczki János a végtárgyalási jegyzőkönyv 42. lapján beismerte, hogy jobb alkarját a könyök magasságáig felemelve, tehát czélozva lőtt az udvaron égett lámpa felé közeledő emberre s azon perczben el