Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIX. kötet (Budapest, 1894)

235 lehet más értelme, mint az, hogy a szerződésnek 1893. évi okt. i-én történt megszüntetésére tekintettel, alperes az ugyanazon napon lejárt ujabb bérrészlet fizetése alól felmentetik, de ezáltal nem szűnt meg alperesnek az a kötelezettsége, hogy a július i-én lejárt bérrészietet egészen megfizesse. Ebből folyólag tehát alperest a kereset értelmében is annál inkább el kellett marasztalni, mert maga sem állította, hogy az 1893-iki gazdasági évet nem élvezte, illetőleg a termés elvitelében megakadályoztatott volna, sőt a z7. a. tartalma épen az ellenkezőt bizonyítja és így nem érdemel figyelmet alperesnek az a védekezése sem, hogy ő október hóban a bérletet nem élvezte. 66. Ha a szomszéd területről áthajló fa árnyéka által a beárnyékolt terület termőképességét korlátozza, ez utóbbi terület tulajdonosa jogosítva van a fának földje fölébe hajló gályáit elvágni. A telki szolgalom csak annak telekkönyvi bekebelezése utján szerezhető. (1894 május 14. 5816. sz. a.) A zombori kir. járásbiróság: Dr. Kromits István ügyvéd által képviselt Miloszavlyevits István felperesnek, Paul Kálmán ügyvéd által képviselt Kandler József és Tóth Ernő alperesek elleni 100 frt kárösszeg és jár. iránt indított perében következőleg itélt: Alperesek kötelesek 14 frt tökét stb. felperesnek g nap s végrehajtás terhe alatt megfizetni, mely ítélet az 1881 : LIX. tcz. 37. §-a értelmében a fizetés teljesítésére megszabott határidő eltelte után a felebbezésre való tekintet nélkül végrehajtható. Felperes keresete további részével elutasittatik. Indokok: Alperesek beismerték, hogy felperesnek alperesek földje mellett levő földje határán álló diófájának egyes ágait 1890. évi szeptember 23-án önhatalmúlag levágták, melyeket Kronits Pál tanú 10—12 darabnak bizonyít s melyek közül az egyik ág Lallosevits Szima tanú vallomása, mint alperesek be-