Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIX. kötet (Budapest, 1894)

XI Lap visszaszolgáltatása mellett kétségtelenül megilleti és a betéti ügy­letnek természetével ellenkeznék az, ha a takarékpénztár a vele közvetlen jogviszonyban álló betevő irányában fenálló fizetési.kö­telezettségének teljesítését függővé tehetné a betett összeg tulaj­donjoga megszerzése jogszerűségének és igy a betevő és harmadik személyek között létező jogviszonynak vizsgálatától és ennek foly­tán az ő saját egyéni meggyőződésére alapitható eredményétől. 42. Ha a sorsjegykönyvecskéből kitűnik, hogy az azon alapuló köve­telések csakis a könyvecske birtokosa által érvényesíthetők, ugy a könyvecske lefoglalása vagy megsemmitése nélkül eszközölt végre­hajtási foglalás alapján a hitelező jogokat nem érvényesíthet. (1881: LX. tcz. 80. §.) ._, ... — .1. ... — ... __. ... _ _ 157 48. A kereskedőnek kötelessége a segéd felfogadásától mindaddig tar­tózkodni, mig alkalmas módon meg nem győződött arról, hogy a segéd alkalmaztatásának előbbi szolgálati viszonya útjában nem áll, főleg azon esetben, ha a felfogadás és a szolgálat megkezdé­sének időpontja közt kellő felmondási idő rendelkezésre nem áll. Az eme köteles elővigyázat elmulasztásával az ipartörv. 157. §-a sértetvén meg, az ily törvényes tilalom ellenére kötött szer­ződésből a főnök kereseti jogot nem származtathat. — Az ipartrv. 90., 108. és 157. §-ai kereskedősegédekre is alkalmazandók.. ... 185 55. A kereskedelmi törvény értelmében az életbiztosítási ügylet érvé­nyessége nem függ attól, hogy a biztosított előzetesen orvosilag megvizsgáltatott-e ? az a körülmény tehát, hogy az orvosi vizsgá­latot teljesítő egyén birt-e kellő képesítéssel vagy nem, a szerző­dés érvényességének szempontjából közömbös. — Ha a biztosító a biztosítás elvállalásakor tudta, illetőleg ha tudnia kellett, hogy az ajánlattevő egyes adatokat (pl. évszámokat) pusztán hozzávető­leg, gondolomra jelentette be s ezen tudomása daczára az ajánlat­tevőtől határozott nyilatkozatot nem követelt, hanem a bejelentett adatok megbizhatlanságának tudatában a biztosítási ügyletet mégis megkötötte: ez esetben a biztosító ezen adatok helytelensége alap­ján nem kifogásolhatja a biztosítási szerződés érvényességét. — A biztosított a keresk. törv. 474. §-a értelmében csak az előtte .: tudva levő fontos körülményeket köteles a biztositóval közölni; a biztosító tehát a szerződés érvényének megtámadása esetében nem­csak e körülmények valótlanságát tartozik igazolni, hanem azt is, hogy a biztosított e körülményeket tudta.. __. ... ... —- 201 68. A czég valódiságának a kereskedelmi törvényben kimondott elvé­ből következik, hogy a kereskedőczég birtokosa személyének vagy üzletének közelebbi megjelölésére szolgáló toldás csak olyan lehet, mely a tényleges üzleti viszonynak vagya valóságnak meg­felel. Ennélfogva ezen szavaknak «Első magyar» felvétele a czégbe és a czégnek ilyképi bejegyzése az 1884: XVII. tcz. 58. §-a alap­ján csak ugy foghat helyet, ha a folyamodó azok valóságát igazolja 239

Next

/
Thumbnails
Contents