Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIX. kötet (Budapest, 1894)

:o4 kiállított E. i. alatti betéti könyvecske alapján a betéti összegnek kifizetését, annak kellő időben történt felmondása után nem lévén jogosítva megtagadni, a másodbiróság ítélete megváltoztattatik. * = Ujabban vita tárgyává tétetett az a kérdés, hogy mennyiben van joga a takarékpénztárnak kutatni a bemutató birtokának jogszerűségét. L. Jogtudományi Közlöny 1892. évi 417. 1. 1893. évi 61. és 174. 11. 27. Rágalmazás. — Btk. 260. §. (1894 április 4. 6753. sz. a.) A brassói kir. törvényszék: Sz S a Hidi József sérelmére állítólag elkövetett, a Btk. 260. §-ában irt rágalmazás vétségének vádja alól felmentik. Indokok: Habár ezen nyomozat és végtárgyalás rendjén nem sikerült vádlottnak a magánvádló ellen sikkasztás miatt emelt vád valódiságát bebizonyítania, annyi mégis elfogadható, hogy ö akkor, mikor magánvádló ellen a bűnvádi feljelentés beadatott, teljesen meg volt győződve, hogy azon kelme, melyből a kész ruhák készültek, nem azonos azzal, a melyet ő feldolgozás végett elküldött és hogy a feljelentés nem csupán meggyőződése szerint, hanem a bizonyításra való alapos kilátással tétetett, mert ő a feldolgozandó szövetet s a kész munka kelméjét is többeknek megmutatta és ezek állítása szerint mindnyájan oda nyilatkoztak, hogy a kész munka kelméje nem azonos, hanem sokkal rosszabb a feldolgozás végett átadott kelménél és ezenfelül épen magánvádló a szövetet a feldolgozás előtt jónak mondotta, mig a kész munka szövetéről már azt mondotta neje, hogy olyan rongyot nem vészen át és minthogy a 2 méter 30 cméternyi szövet a leltárban 12 frtra volt becsülve, már ezen becsárból is azt kellett következtetnie, hogy a kelme nagyon finom és nem oly értéktelen, minőnek a feldolgozott mutatkozott. A vádlott által hivatkozott tanuk (10), mind megerősítették