Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVIII. kötet (Budapest, 1894)

57 la.lt alapszabályok 61. §-a intézkedéseinél fogva jogosítva van ugyan a fizetést a könyvecske puszta birtokosának teljesíteni, de arra feltétlenül kötelezve nincs ; ebből következik, hogy a könyvecske előmutatójának birtokosi minősége iránt fenálló alapos kétség esetében a fizetést megtagadni is jogosítottnak tartandó. A fenforgó esetben pedig az alperes, Zala-Szt.-Gróth község elöljáróságának rl. a. hozzá intézett értesítésével kimutatta azt, hogy a Nóvák Katalin, férjezett Vörös Ferenczné nevére kiállított A. a. betéti könyvecske, a betevőnek elhalálozása után, ennek hagyatéki vagyonminösége tekintetében vitássá tétetett, ennélfogva jogában állott felperestől, a ki a könyvecskének előmutatásával a pénz felvételére jelentkezett, birtokosi és hitelezői minőségének igazolását követelni s miután felperes annak meg nem felelt, a fizetésnek részére leendő teljesítését is megtagadni, illetve fizetési kötelezettsége alól a letett pénzösszegnek birói letétbe helyezése által magát mentesíteni. Minthogy pedig felperes birtokosi és hitelezői minőségét ebben a perben sem mutatta ki s a hagyatéki bíróságtól beszerzett s ezen pernek irataihoz csatolt ügyiratok szerint az 1891. évi augusztus 29-én 4468. sz. a. birói végzéssel a hagyatéki zárlat az A. a. betéti könyvecske tekintetében időközben elrendeltetett és foganatosittatott, felperesnek követelési igénye, a betéti könyvecskének puszta birtoka alapján meg nem állapitható, s keresetével, a másodbiróság ítéletének megváltoztatásával s az elsőbiróság ítéletének helybenhagyásával el volt utasítandó. = A Dtár u. f. XX. 19. sz. a. közölt esetben az alapszabályok azt írták elő, hogy a betét a betéti könyv előmutatójának fizetendő ki és erre az esetre kimondta a Curia, habár általánosító szövegezéssel, hogy a takarékpénztári könyv az alapszabályok értelmében is a bemutatónak kifizetendő közforgalmú értékpapír. A 357/84. számú esetben a Curia ellentétben a budapesti kir. táblával kiemelte, hogy el nem fogadható azon indok, mintha a névre szóló takarékpénztári betéti könyvecskék minden irányban az elömutatóra szóló s közforgalom tárgyát képező értékpapírokkal egy jogi tekintet alá esnének, nem szólt azonban azon kir.