Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVIII. kötet (Budapest, 1894)

334 Francziska okleveles szülésznőt, a ki látva a nagy veszélyt, önmaga iparkodott a méhlepényt eltávolítani, a mi sikerült is neki, azonban már késő volt a segély, mire az orvos megérkezett, a nő meghalt. Ugyancsak a fentebb előadott mulasztáson kivül terhére esik vádlott B. Máriának, hogy ő B. Mihálynét nem kezelte tisztán, azt puszta szalmán hagyta feküdni, ugy, hogy midőn a bonczolás megtörténi, a nevezett nőnek anyaméhében egy 10 czentiméter hosszúságú szalmaszál is találtatott. A bonczolás során konstatálva lőn, hogy B. Mihályné halálának oka elvérzés volt, a mit részben a tisztátalan kezelés, de különösen a méhlepény eltávolítására szükséges orvosi segély mellőzése okozott. Az e tárgyban megindított vizsgálat során vádlott B. Mária beismeri, hogy a szülésnél ő segédkezett, de tagadja, hogy őt abban a dologban gondatlanság, illetőleg mulasztás terhelné, állítván, hogy midőn B. Mihályné férje haza jött, ezt azonnal felszólította, hogy orvosért küldjön. Vádlottnak ezen védekezése B. Mihály és K. Verona vallomásaival megczáfoltatik. De különben is, minthogy B. Mihály a szülés után csak körülbelül z óra múlva jött haza, még ha igaz lenne is vádlott azon védekezése, • ogy ő B. Mihályt hazaérkezése után rögtön felhívta orvosi segély igénybe vételére, azért öt mégis mulasztás terheli, mert a szülés után legkésőbb fél óra múlva vádlottnak, látva, hogy a méhlepény el nem távozik, orvosért kellett volna küldenie. L. Franciska tanú vallomásából pedig az derül ki, hogy midőn 0 B. Mihály hívása folytán megjelent, a gyermekágyas nőt a legnagyobb piszokban, vérben ülve a szalmán találta. Ezek alapján B. Mária ellen a gondatlanság és mulasztás igazolva lévén, miért is a nevezett vádlott a Btk. 290. §-ában körülirt vétség miatt vád alá helyezendő volt. (1893 aug. 19. 4695. sz. a.) A pozsonyi kir. ítélő tábla: Az elsöbiróság végzését megváltoztatva, a bűnvádi eljárást megszünteti. Indokok: A közegészségügy rendezéséről szóló 1876. évi XIV. tcz. 4Q., 50. §-ai által mindazok, kik bármily módon eddigelé szülésznői gyakorlatot folytattak, abban továbbra is meghagyattak ugyan, de kimondatott, hogy a jogczim nélkül tényleg