Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVIII. kötet (Budapest, 1894)

3°7 zonvitva van, hogy S. T., M. V., N. P. 1890. évi okt. 6-án együtt elmentek M. M.-hez, felmutattak egy palaczk szilvapálinkát s azt állítva, hogy hasonminőségüt a sajátjukból szállítani hajlandók, miután személy ugyanazonosságukat G. S. és T. J. által bizo­nyították, magukat saját neveik helyett álneveken nevezve meg, az ily módon tévedésbe ejtett M. M.-el szerződést kötöttek a pálinkának szállítása iránt, egyszersmind a szerződési bárczák kiválthatása végett összesen 60 frt előleget vettek fel károstól, a kinek nagyobb megnyugtatása, illetve teljesebb félrevezetése czél­jából kötelezvényt adtak, azt való neveik helyett álnevekkel aláírva. Miután vádlottak beismerik, hogy a kötelezettség elvállalá­sakor csak jogtalan pénzszerzés volt a czéljuk, ellenben eladni való pálinkájuk sem akkor, sem később nem volt s azt tényleg nem is szállítottak : eljárásuk ugy a Btk. 401. §-ába ütköző magánokirathamisitás, valamint az ezzel eszmei halmazatban levő csalás bűntettét meg­állapítja, minélfogva a Btk. 95 , 383. §-ai alapján elítélendők voltak. Vádlottak elitéltetésük folyományaként a bűnügyi költségek hordozásában, valamint a káros által felszámított, vádlottak által nem kifogásolt kárnak megtérítésében elmarasztalandók voltak. Miután a káros és vádlottak közt fenforgó magánjogi viszony jelen ítélet által szabályoztatik: az említettek által kiállított ok­mányra a semmiségi záradék az ítélet jogerőre emelkedése után rávezetendő lesz. A nagyváradi kir. ítélő tábla: Tekintve, hogy magánokirat­nál, hogy valaki nem létező személy nevét irja az okiratra, ez esetben bizonyításra alkalmas okirat, tehát hamisítvány sem léte­sül, mert a hamisítvány az ellen, kit az jogviszonyban állónak tüntet fel, nem használható ; tekintve, hogy vádlottak az általuk, mint adósok által kiállí­tott kötelezvény alá nem létező személyek neveit mondották be a tulajdon neveik helyett s ezt a hazug bemondást az okból tették, hogy a sértettől már megelőzően ravasz fondorlattal kicsalt 60 írt összegnek birtokához juthassanak s abban továbbra is megmaradhassanak s a sértettet személyök iránt továbbra is téve­désben tarthassák ; 20*

Next

/
Thumbnails
Contents