Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVIII. kötet (Budapest, 1894)

3°5 nem terheli, — a tanuk kihallgatását mellőzve, — a sommás végzés hatályon kivül helyezésével felperest keresetével elutasítani kellett. (1891 deczember. 28. 95643. sz. a.) A budapesti kir. itélö tábla: Az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja és a sommás végzésnek hatályában fentartása mellett alperest mint váltóelfogadót kötelezi a kereseti töke és jár.-nak felperes részére megfizetésére stb. Indokok: Az A. alatti váltóval a C. és 2. sz. a. okiratokkal szemben, a mely utóbbiak értelmében az egyezségi váltók Budapesten és pedig olykép voltak pontosan fizetendők, hogy azok bármelyike is pontosan be nem folynék, felperes jogosítva lesz az alperes ellen az egyezségi hányadot és az elengedett 25°/0-ot is egyszerre és azonnal érvényesíteni, a prts 152. §. értelmében alperes tartozott azt a kifogását bizonyítania, hogy ő az i8qi. évi aug. 31-én lejárt második egyezségi váltót, ezen a napon déli 12 óráig (v. t. 33. §.) felperesnek kifizette. Alperes ugyan a 3. sz. a. postafeladó-vevénynyel igazolta, hogy az 1891. évi aug. 31-én lejárandó második egyezségi váltó ellenértékét 1890. évi aug. 30-án felperes czimére Nagy-Ivánon postára adta, de alperesnek nem ezt, hanem azt kellé vala bizonyítania, hogy a pénzt felperes 1891. évi aug. 31-én déli 12 óráig tényleg megkapta. Minthogy azt alperes bizonyítani meg sem kísérelte, felperesnek a C. alatti okiratban biztosított az a joga, hogy ugy az egyezségi feltételek pontos megtartása esetén egyébként csak 1891. évi decz. 31-én lejárandott egyezségi váltóban foglalt hányadot, valamint a feltételesen elengedett 25%-ot egyszerre és azonnal követelheti, annyival inkább föléledt, illetve megnyílt, mert alperes azt, hogy az 1890. évi decz. 12-én megkötött egyezség alkalmával feltételül kitüzetett volna az, hogy felperes az A. alatti alapváltót az egyezségi váltók kiszolgáltatása ellenében visszaadni tartozik, nem is állította. Alperesnek a 4. sz. a. levélre alapított érvelése azért nem volt figyelembe vehető, mert alperes ezt az okiratot csak az ellenvégirathoz és így nyilván elkésetten csatolta. Ezek szerint az elsőbiróság ítéletének megváltoztatása, illetve a sommás végzésnek továbbra hatályában fentartása és a bizonyításra nem kötelezett felperes által megajánlt további bizoDöntvénytár uj folyam. XXXVIII. 20