Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVIII. kötet (Budapest, 1894)

3°5 nem terheli, — a tanuk kihallgatását mellőzve, — a sommás végzés hatályon kivül helyezésével felperest keresetével eluta­sítani kellett. (1891 deczember. 28. 95643. sz. a.) A budapesti kir. itélö tábla: Az elsőbiróság ítéletét meg­változtatja és a sommás végzésnek hatályában fentartása mellett alperest mint váltóelfogadót kötelezi a kereseti töke és jár.-nak felperes részére megfizetésére stb. Indokok: Az A. alatti váltóval a C. és 2. sz. a. okiratokkal szemben, a mely utóbbiak értelmében az egyezségi váltók Buda­pesten és pedig olykép voltak pontosan fizetendők, hogy azok bármelyike is pontosan be nem folynék, felperes jogosítva lesz az alperes ellen az egyezségi hányadot és az elengedett 25°/0-ot is egyszerre és azonnal érvényesíteni, a prts 152. §. értelmében alperes tartozott azt a kifogását bizonyítania, hogy ő az i8qi. évi aug. 31-én lejárt második egyezségi váltót, ezen a napon déli 12 óráig (v. t. 33. §.) felperesnek kifizette. Alperes ugyan a 3. sz. a. postafeladó-vevénynyel igazolta, hogy az 1891. évi aug. 31-én lejárandó második egyezségi váltó ellenértékét 1890. évi aug. 30-án felperes czimére Nagy-Ivánon postára adta, de alpe­resnek nem ezt, hanem azt kellé vala bizonyítania, hogy a pénzt felperes 1891. évi aug. 31-én déli 12 óráig tényleg megkapta. Minthogy azt alperes bizonyítani meg sem kísérelte, felperesnek a C. alatti okiratban biztosított az a joga, hogy ugy az egyez­ségi feltételek pontos megtartása esetén egyébként csak 1891. évi decz. 31-én lejárandott egyezségi váltóban foglalt hányadot, va­lamint a feltételesen elengedett 25%-ot egyszerre és azonnal követelheti, annyival inkább föléledt, illetve megnyílt, mert alpe­res azt, hogy az 1890. évi decz. 12-én megkötött egyezség al­kalmával feltételül kitüzetett volna az, hogy felperes az A. alatti alapváltót az egyezségi váltók kiszolgáltatása ellenében vissza­adni tartozik, nem is állította. Alperesnek a 4. sz. a. levélre alapított érvelése azért nem volt figyelembe vehető, mert alperes ezt az okiratot csak az ellen­végirathoz és így nyilván elkésetten csatolta. Ezek szerint az elsőbiróság ítéletének megváltoztatása, illetve a sommás végzésnek továbbra hatályában fentartása és a bizo­nyításra nem kötelezett felperes által megajánlt további bizo­Döntvénytár uj folyam. XXXVIII. 20

Next

/
Thumbnails
Contents