Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVIII. kötet (Budapest, 1894)

303 lés le nem járt ugyan, de erre a követelésre nézve Ripp Bernát felperes az átadott árukra a kt. 309. §. értelmében azért bir megtartási joggal, mivel a NB. a. végrehajtási jegyzőkönyv tanusága szerint III. r. alperes javára egyéb ingók hiányában csupán a felperesek birtokába került ingók foglaltatván le, a végrehajtás sikertelen maradt ; mert végül III. r. alperesnek az az állítása, hogy a tárgyak az adósok akarata ellenére vitettek felpereshez, nemcsak az adósok által kiállított közjegyzői okirattal, hanem a felperes által hivatkozott és hit alatt kihallgatott Grünbaum Lipót, Sztojkovits István, Berger Mór és Steiner Ede tanukon kívül az alperes által hivatkozott Osztrogonácz Pál és Vukovits Joczó tanuk vallomásával is megczáfolva van. (1892 október 18. 1556. sz. a.) A m. kir. Curia: A III. r. alperes-czégre vonatkozó részében mindkét alsóbb bíróság ítélete megváltoztattatik, felperesek keresetükkel a most nevezett alperes irányában elutasittatnak. Indokok: A megtartási jog érvényesítése iránt indított pernek tárgyát csak az a kérdés képezheti: jogosítva van-e a hitelező a birtokában levő és adósának tulajdonát képező dolgot követelésének kielégítése végett megtartani ? Az ily perben tehát a dolog természete szerint csak a hitelező és adósa közt fenforgó jogviszony nyerhet megoldást ; a hitelező és az adóstól különböző harmadik személyek között a megtartási jog tárgyát képező dolgokra vonatkozólag fenforgó kérdések azonban a megtartási jog érvényesítése iránt inditott perben el nem bírálhatók. Minthogy pedig III. r. alperes felpereseknek nem adósa, hanem ép ugy hitelezője az I. és II. r. alpereseknek, mint maguk a felperesek: ők (felperesek) a III. r. alperes irányában megtartási jogot nem érvényesíthetnek. * * = A 688/90. sz. a. curiai határozat hasonlóképen kimondja a fenti elveket; és a Dtár r. f. XXVIII. 262. 1. közölt bpesti kir. táblai határozat is kimondta, hogy megtartási jog csak a kötelezett ellen, de nem egyszersmind azok ellen is érvényesíthető, kik a megtartás tárgyára bírói zálogjogot szereztek.