Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVIII. kötet (Budapest, 1894)
3 i-töl használt és köznyelven lópornak ismert jódpor alkalmazása már különben is 20 napon tul tartott sérülés gyógyitására hátrányosnak tekinthető nem lévén, a cselekmény elkövetőjének egyedül vádlottnő volt tekinthető, miért is öt a súlyos testi sértés bűntettében bűnösnek kimondani s figyelemmel büntetlen előéletére s az általa ejtett sérülésnek csakis a sértett egyéni természeténél fogva 20 napot meghaladott tartamára s arra, hogy sértett férjét itatta és ellene izgatta, a büntetést az itélet rendel kező részében meghatározott mértékben kiszabni kellett. K. szül. K. Julianna és Sz. János ellen becsületsértés vétsége miatt folyamatba tett eljárás a kölcsönös vádinditványnak kellő időben tett visszavonása folytán szüntettetnek meg, stb.. (1892 szept. 13. 2155. sz> a-) A pozsonyi kir. itélő tábla: A kir. törvényszéknek ítéletét megváltoztatja és vádlottat a Btk. 92. §-ának alkalmazása mellett a Btk. 301. §-ába ütköző súlyos testi sértés büntette helyett a súlyos testi sértés vétségében mondja ki bűnösnek és őt a Btk. 30Z. § a alapján 1 havi fogházra és behajthatlanság esetén további 1 napi fogházra átváltoztatandó 5 frt pénzbüntetésre itéli, egyebekben a kir. törvényszéknek Ítéletét helybenhagyja. Indokok: Sértettnek puszta állításán kívül mivel sincs igazolva, hogy csak azért ment volna hívatlanul K. Péterné házába, hogy ott időző testvérét, Sz. Sándort, «miként más alkalommal is történt*, a vádlottak el ne verjék, ellenkezően, jóval valószínűbb özv. K. Péternének és leányának, a vádlott Sz., szül. K. Julisnak az az előadása, hogy a sértett Sz. János mindig izgatta Sz. Sándort a vádlott mint saját neje ellen és hogy az általa támasztott egyenetlenségek miatt a tett elkövetése napján is a vádlott a férjét elhagyni és anyjához visszatérni kényszerült; midőn tehát ily előzmények után a megférhetlen (19. naplósz.) és hozzá leittasodott Sí. János és Sz. Sándor özv. K. Péterné lakásán megjelentek és mindjárt kezdetben oly botrányt előidéztek, hogy eltávolításukra a csendőrségnek beavatkozását kellett kikérni ; midőn továbbá a tett helyén megjelent csendőrnek rendreutasitásai daczára a csendőr távozása után folytatott garázdálkodásuk miatt a megrettent magános két nő saját lakásán elrejtőzni kényszerült, nem szenved kétséget, hogy a vádlottnak 1*