Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVIII. kötet (Budapest, 1894)

i88 változtatással a kir. itélö tábla ítélete indokainál fogva helybenhagyatik. * * = A Btk. 240. §-ának magyarázata iránti kérdéssel foglalkoztunk a m. é. 6., 8., 16. és 17. számokban. Mindannyiszor azon véleményünknek adtunk kifejezést, hogy téves a Curiának azon felfogása, mely szerint az elsőfokú Ítélet utáni, söt még a curiai ítélet utáni házasságnak is megadja azon hatályt, hogy a birói ítéletet nullifikálja, végrehajthatlanná teszi, s kifejtettük azt is, hogy az ilyen utólagos házasság legfölebb nyomatékos enyhítő körülmény lehet. A jelen esetben az első fok hatályon kívül helyezte a curiai Ítéletet, de már a kir. tábla és a kir. Curia csak enyhítő körülményt állapítottak meg. 70. Ahhoz, hogy a tömeggondnok megtámadási pert tegyen folyamatba, a felszámolási határnap előtt a csődbiróság felhatalmazása, felszámolás és a választmány megválasz tása után pedig a csődválasztmány elhatározása szükséges. (1894. január 12. 651. sz. a.) A debreczeni kir. törvényszék: Császy Imre ügyvéd, mint vagyonbukott Vájsz Antal csődtömeggondnoka felperesnek, Kovács Gábor ügyvéd által képviselt Demjén Ferencz és Lamos Ede derecskéi lakosok, továbbá Sorger József ügyvéd által képviselt Falk T. A. és fia Fülöp és Klein debreczeni bejegyzett kereskedők alperesek ellen az általuk szerzett zálogjog semmisnek nyilvánítása s törvényes járulékai iránt indított megtámadási perében következő ítéletet hozott : A kir. törvényszék az eskü általi bizonyítás mellőzésével az I. r. alperes által 1889. évi május 23-án, II r. alperes által 1889. évi május 24-én vagyonbukott Vájsz Antal ellen foganatosított végrehajtásokat hatálytalanoknak, s a lefoglalt ingóságokat a zár alól feloldván, azokat a közadós csődtömegéhez tartozóknak kimondja, stb. Indokok: Annak megjegyzésével, hogy csődtömeggondnok