Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVIII. kötet (Budapest, 1894)

i78 viseletével lett megbízva, nevezett zárgondnok tehát külön meghatalmazás nélkül jelen perben alperes szövetkezetet nem képviselheti, miért is perbeni megjelenése figyelembe vehető nem volt. Habár ezek szerint a szabályszerűen megidézett alperes a perben nem védekezőnek tekintendő, mégis felperest keresetével elutasítani kellett, mert a per folyama alatt beismerte, hogy alperes szövetkezet összes vagyona ellen, a mely vagyonhoz a felperes által jegyzett üzletrészek után befizetett, keresetileg követelt összeg is tartozik, még mielőtt követelése esedékessé vált, fenyítő zárlat lett elrendelve, a zárlat természetéből kifolyólag pedig a zárlati vagyon a zárlat feloldása előtt, különösen a kárt szenvedettek által, a milyennek felperes, mint szövetkezeti tag befizetett üzletrésze erejéig tekintendő, meg nem csonkitható s mert felperes a per során azt is beismerte, hogy alperes szövetkezet vagyona ellen elrendelt zárlat mindekkoráig fel nem oldatott. A budapesti kir. ítélő tábla : Az elsöbiróság ítéletének a felebbezésben előterjesztett zárkérelemhez képest nem felebbezettnek tekintett azt a részét, mely által felperes ama 10 frt 50 kr. iránt, melylyel kereseti követelését a tárgyalás kezdetén felemelte, marasztalási kérelmével elutasittatott, érintetlenül hagyván, felebbezett többi részét megváltoztatja, alperest a kereseti 75 frt tökének, ezután i88q. évi május 26-tól számított 6°/0 kamatnak stb. 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett felperes részére leendő megfizetésére kötelezi. Indokok: Azt, hogy a zárgondnokul kinevezett Grézló Ernő ügyvéd alperes szövetkezetet nem képviselhette, hogy tehát a tárgyaláson történt megjelenése figyelembe nem vehető, ide vonatkozó indokaiban helyesen fejtette ki az elsöbiróság. A tény ily állásában azonban a törvényszerűen megidézett alperest meg nem jelenőnek tekinteni, s a tvk. rtdts 111. és 251. §-ai alapján a kereseti kérelemhez képest a követelt tőkének és kamatának stb. megfizetésére kötelezni kellett, mert a keresetben felhozott tények és állitások magának a felperesnek bizonyítékai által megczáfolva nincsenek, azok tehát valóknak tartandók. A m. kir. Curia : Mindkét alsóbiróság ítéletei megváltoztattatnak, annak kimondásával, hogy a kereset az alperes szövetkezet irányában nem bírálható el ennek meg nem jelenése miatt