Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVIII. kötet (Budapest, 1894)

lói mert az általa hivatkozott vasúti üzletszabályzat 91. §-a alperes álláspontjára nézve elfogadható támpontot nem nyújt, mert ezen §. szerint csak az «elveszés, hiány, megsérülés vagy késedelemből» származó kártérítési igények évülnek el egy év alatt, miután pedig az, hogy ezen szó «hiány» csakis a szállított áruk sulyhiányára vonatkozhatik, nyilvánvaló onnan, hogy az elveszés és megsérülés, mely szavak közt a hiány szó foglaltatik, csakis a szállított árukra vonatkozhatik, kétségtelen, miként a §-okban érintett esetek egyike sem vonatkozik a jelen követelés minőségére s a jelen esetben a követelésre nézve csakis az általános elévülési idő alkalmazható, mely pedig még le nem járt. A budapesti kir. itélö tábla: A kir. itélő tábla az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: A kt. II. része ötödik czimében, nevezetesen a 425., 426., 428. és 432. §§-okban tüzetesen fel vannak sorolva azok a kedvezmények, melyeket a vaspályák a fuvarozási ügyletekre vonatkozó általános intézkedésektől eltérőleg kiköthetnek, ezek között azonban nem foglaltatik az, hogy a helytelen kiszámítás vagy tévedés folytán beszedett fuvardijtöbblet visszafizetésére vonatkozó igények elévülését a vaspályák az általános magánjogi elévülés határán belül rövidebb időre szoritani jogosítva volnának, mert a 430. §-ban az elévülési idő korlátozása kifejezetten csak az áru hiánya vagy megsérüléséből, a 390. §-ban pedig, mely a 422. §. szerint a vaspályákra is alkalmazást nyer, csak az áru elvesztése, megsérülése vagy elkésett kiszolgáltatásából eredő igényekre vonatkozik. Tekintve, hogy a vaspályák üzleti szabályaiban foglalt oly kikötések, melyek a törvény fenhivatkozott szakaszaiban engedett kikötések közt elő nem fordulnak, mint a törvénynyel ellenkezők hatálytalanok; tekintve, hogy az üzleti szabályzat 61. §-nak 4. pontjában foglalt az az intézkedés, hogy a fuvardijtöbblet a fizetés napjától számított egy éven tul vissza nem követelhető, a fentiek szerint nem bír érvénynyel : az elsőbiróság ítélete az itt felhozott indokai alapján volt helybenhagyandó. A m. kir. Curia : A felebbezés visszautasittatik. Mert a jelen sommás perben, melynek tárgyát fuvardijtöbblet, tehát nem kártérítésen alapuló 38 frt 93 kr. képezi, a másodDöntvénytár, uj folyam. XXXVIII. 11