Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVIII. kötet (Budapest, 1894)

156 a közös okiratokat képező kérdéses üzleti könyveknek bizonyítékul használni kivánt tartalmát alkeresetükben és az ennek tárgyalására kitűzött határnapon, a tárgyalás megkezdése előtt a tárgyalási jegyzőkönyvben kellő szabatossággal előadták, az a kérdés pedig, vajon a szóban forgó üzleti könyvek a vitatott tartalommal birnak, épen azoknak előterjesztésétől függ, alpereseknek az a kifogása tehát, hogy a vitatott tartalom nem a könyvekben bejegyzés tárgyát képezhető tényekre, hanem a következtetésekre irányul, az alkeresetnek elutasítására indokul nem szol gálhat ; és minthogy alperesek a szóban forgó üzleti könyveknek birtokukban létét elismerték, következőleg arra, hogy azoknak holléte, esetleg tudtukon kivül való megsemmisítése esküvel bizonyittassék, szükség nincs ; az elsőbiróság végzésének részben megváltoztatásával a Hedrich és Strausz czégnek az alperesek és felperesek jogelődje, illetve felperesek közt fenállott, a keresethez C. a. csatolt okirat szerint 1889. évi augusztus 23-án megszüntetett vagyonközösség tartama alatt vezetett az alkeresetben megjelölt összes üzleti könyveit peres felek közt közös okiratoknak nyilvánítani, azoknak felperessel leendő közlésére alpereseket, kik azokat birtokukban tartják, a prdts 188. §-ában meghatározott jogkövetkezmények terhe alatt egyetemlegesen kötelezni, egyszersmind ugyanokét, mint a közlés megtagadása által az alkereset inditására okot szolgáltató ügyvesztes feleket az alkereset és tárgyalása által okozott és ezzel egy tekintet alá eső felebbezési költségekben is egyetemlegesen marasztalni kellett. Az elsőbiróság végzését annyiban, a mennyiben az által felperesek azzal az alkereseti kérelmükkel, hogy alperesek a vagyonközösség megszűnte utáni időben vezetett üzleti könyvek közlésére is köteleztessenek, elutasittattak, helyben kellett hagyni, mert az érintett idő után vezetett üzleti könyveknek az egyesség létrejötte utáni időre vonatkozó adatai a jelen perrel kapcsolatos összefüggésben nem állanak. (1893 márcz. 15. 3673. sz. a.) A m. kir. Curia : Felpereseknek a másodbirósági végzés helybenhagyó része ellen intézett felebbezése az 1881 : LIX. tcz. 46. §-a alapján visszautasittattik. Alpereseknek felebbezése folytán a másodbiróság végzésének ö általok felebbezett része megváltoztatik s e tekintetben az elsőbiróság végzése hagyatik helyben.