Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVIII. kötet (Budapest, 1894)

'.Sí ebből következik, hogy a prágai cs. kir. kereskedelmi törvényszék által 1893. évi nov. 2-án a nevezett czégtulajdonosnak összes vagyonára elrendelt csőd 1893. évi nov. 13-ától, mint az aradi kir. tszék területén levő ingó vagyon leltározása iránt intézett csödbiztosi megkeresésnek a nevezett kir. törvényszékhez történt megérkezése napjától kezdve a csődtörvény 75. §. értelmében a nevezett közadósnak belföldön levő és kiadatni kért ingóira is hatálylyal bir, mivel Magyarország és O Felségének többi országai között viszonosság áll fen, nemcsak a kölcsönös jogsegély terén, hanem egyéb kölcsönös érdekek biztosítása tekintetében is mely viszonosság a pdts 63. §-ában az 1881: LX. tcz. 4. §-ában, valamint kiváló mérvben a két állam közt létező vám és kereskedelmi szerződés rendelkezéseiben határozott kifejezésre is jutott. De különösen a közadós vagyonának hovatartozósága tekintetében is a két állam törvényei teljesen azonos rendelkezéseket tartalmaznak, a mint ezt a magyar csődtörvény 75. és az osztrák csődrendtartás 61. §-a igazolják, melyek szerint a belföldi közadósnak külföldön levő ingatlan vagyona a külföldi bírósághoz intézendő megkeresés utján a belföldi csődtömegbe vonandó, viszont a külföldi közadósnak belföldön levő ingóságai a külföldi bíróság megkeresésére kiadandók és csak az ingatlan javak tekintetében illeti az eljárás annak az államnak bíróságát, melynek területéhez az ingatlan tartozik ; mert az a körülmény, hogy a közadós Magyarország területén levő gyárának felszerelései, esetleg ingatlan vagyoni természetével bírnak, a vagyon hovatartozósága tekintetében mi jelentőséggel sem bir, mivel törvény szerint csak szorosan vett ingatlan, tehát nem egyszersmind az esetleg ingatlan természetével biró egyéb vagyon is képezhet kivételt; végül mert a 9'/. a. felhívott cs. kir. legfőbb törvényszéki határozat sem változtat a két állam bíróságai között a fentiek szerint fenálló viszonosságon és pedig annál kevésbé, mert eme határozat még 1877. évben, tehát az 1881 : XVII. tcz.-be foglalt csődtörvény keletkezése előtti időben hozatott, az abban a határozatban elfoglalt álláspont tehát, különösen a viszonosság tekintetében az utóbb történt törvényhozási szabályozás folytán meghaladottnak tekintendő.