Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVIII. kötet (Budapest, 1894)

93 telezhető e vagy sem, nem a főperben, hanem alkereset utján indítandó, külön tárgyalás alapján és önállóan bírálandó el ; minthogy továbbá az alkereset nem képez közvetlen bizonyítékot, hanem csakis a főperben alkalmazni kivánt bizonyíték megszerzésére irányuló eljárás alapját képezi; minthogy végre a törvény abban az irányban, hogy sommás eljárásban az alkereset csak szóval volna előterjeszthető, rendelkezést nem tartalmaz: az a körülmény, hogy felperes alkeresetét nem szóval és nem a főperbeli tárgyalás folyamán, hanem Írásban terjesztette elő, annak hivatalból való visszautasítására indokul nem szolgálhat; miért is a neheztelt végzés megváltoztatásával, a benyújtott alkeresetét elfogadni s a kir. járásbíróságot annak szabályszerű tárgyalására kellett utasítani. A m. kir. Curia: A felfolyamodás hivatalból visszautasittatik, mert a neheztelt másodbirósági végzés nem tartozik azon végzések közé, a melyek ellen a további felfolyamodás az 1881. évi LIX. tcz. 59. §-a szerint meg van engedve. 37Ha az árverés törvényes zálogjog jellegével biró követelés érvényesítésére irányittatik, ugy magának az árvereltetőnek részéről való elsőbbségi bejelentés megtételének vagy elmulasztásának oly joghatály, melytől maga a törvényes zálogjog fenállása, vagy megszűnte függne, nem tulajdonítható, mert az 1881. évi LX. tcz. 111., 112. §-ai az elsőbbség bejelentését csak oly hitelezőnek teszik kötelességévé, ki a végrehajtató követelését megelőző kielégittetéshez tart jogot. (1893 deczember 22. 11794- sz. a.) A budapesti V. ker. kir. járásbíróság: A fenmaradó letéti töke és az összes letéti kamatok a háztulajdonos részére fizetendő ki. Indokok: A budapesti VII. ker. kir. járásbíróságnak az árverés alapjául szolgált 19213/91. sz. végzése által megállapítva van az, hogy Kári Samu az 1891. évi május i-től esedékes lak-