Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVIII. kötet (Budapest, 1894)

B4 ban kitett érték, akár egészben, akár részben felperesnek egyéb tartozásából veszi eredetét; azt pedig alperes nem is állítja, hogy a váltóban kitett érték az első éven tul lejáró biztosítási dijat is képviselné; ebből folyólag pedig és az /. alatti levélre, valamint arra való tekintettel, hogy felperes az első negyedévi biztosítási dijat beismerten megfizette, kétségtelennek tartandó, hogy az egész évi dijról szóló váltót alperes a biztosítási ügylet megkötésekor a kelet és leiárat tekintetében kitöltetlenül kapta felperestől és hogy azt utóbb az elmulasztott 2. dijrészletfízetés lejárta (1888 január 20.) napjáról keltezve és 1888 július 20-iki lejárattal ellátva egyoldalulag töltötte ki és üres hátiratával ellátva ily alakban forgatta Fischer Adolfra, a ki felperest e váltó alapján beperelvén, felperestől a D. a. marasztaló ítélet alapján a B. a. váltón nyugtatott 202 frt 34 kr. marasztalási összeget fel is vette. Az a további puszta kifogása alperesnek, hogy ő a váltót felperestől az egész első évi díjnak kifizetéséül kapta és hogy ennélfogva felperes az egész első évi diját, illetőleg a teljes váltó értékét köteles lévén megfizetni, a váltó felett alperesnek tetszése szerint rendelkeznie jogában állott, felperes tagadása ellenében és szemben az / a. levél tartalmával és a kir. Curiának 26. sz. polgári döntvényével, de különösen arra való tekintettel, hogy az A. a. kötvény világosan nem évi, hanem negyedévenkénti biztosítási díjfizetést állapit meg, figyelembe nem jöhet, ugy az sem, hogy felperes alperest még 1888. évi január 20-ika előtt arról, hogy a dijakat ekkor és ezentúl nem fogja megfizetni, értesítette e vagy sem ? Ezekhez képest és miután alperesnek elévülési kifogása a fentebb már előadottaknál fogva figyelembe szintén nem vehető: alperes a váltónak felperes jogtalan sérelmével járó jogellenes továbbadásában jelentkező cselekvényének következményeként felperesnek mindazt megtéríteni köteles, a mit felperes tényleg a váltó beváltására fordítani kénytelen volt ; minélfogva alperes a B. a. szerint tényleg fizetett 202 frt 34 krnak és ezután a fizetés napjától járó 6% késedelmi kamatnak stb. megfizetésére köteleztetett; ellenben a tényleg kifizetettnek nem bizonyított 23 frt 2 krra nézve keresetével elutasittatott.