Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVII. kötet (Budapest, 1894)

55 gendő vagyonnal rendelkezők, fizető képesek lettek volna. Miután alapperbeli felperes követelésének felhajtása körül szándékos késedelmet okozott, melyért felperes irányában felelős, tehát ellene kártérítéssel élhet. A becsatolt alapperbeli iratokból kitűnik, hogy felperes a hivatkozott alapperben csak az egyenes adósok fizetésképtelensége esetére lett mint jótálló elmarasztalva, továbbá kitűnik, hogy felperes a végrehajtás folyamát korlátozási keresettel be nem állíttatta. A keresethez mellékelt és valódiságukra nézve törvényes kifogás alá nem eshető okmányokból pedig kitűnik, hogy alperes jogelőde mint hitelező akkor, midőn jelen felperes, mint jótálló fél saját vagyoni biztonsága érdekében birói felhívásban részesült, követelését az egyenes adósok ingatlanságaira nem biztosította, kitűnik, hogy egyenes adósoknak azon időben saját nevükön álló olyan ingatlanaik voltak, melyekből a kereseti tartozás felhajtható lett volna; kitűnik, hogy az adóslevél alapperbeli hitelező birtokában lévén, felperesnek nem lehetett alkalma, sem egyenes adósok ellen azon időben közvetlenül fellépnie, vagy pedig a kötelezvénybeli követelést zálogjogilag bekebeleztetni. Tekintve, hogy alperes, ki jogelődének minden jogaiba lépett, a hosszú idő után (15 év) szorgalmazott végrehajtás után felperes mint jótálló fél felhajtott követelésért tőke és járulékokban a saját tényeiben rejlő késedelmezésekért okozott minden károkért felelős, tekintve, hogy egyenes adósoknak a sándorházi 193., 157. és 150. sz. tjkvben felvett ingatlan azon időben tulajdon nevükön állottak is és a bemutatott szakértői becsű szerint 1150 frt értéket képviseltek, elegendő alapot nyújtottak hitelező követelésének fedezetére ; minthogy figyelembe nem jöhet azon körülmény, hogy hitelező néh. Udvardy Vilmos az egyenes adósok vagyoni viszonyait nem ismervén, azok ellen biztositólag el nem járhatott akkor, midőn velük egyenes jogügyletben állott, minthogy a K. és L. a. ügyvédi nyugták a felperes által befizetett összegeket szám szerint meghatározzák, az E. a. nyugta szerint egyenes adósok részéről törlesztetett 332 frt 50 kr., ennek azon kamatok és költségekre tudhassa be. Minthogy ezek szerint alperest illetőleg jogutódának az egyenes adósok elleni követelésének felhaj-