Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVII. kötet (Budapest, 1894)

53 tettek és igy ezen közokirattal bizonyítva van, hogy a kérdéses teher törlése az ezen per alapját képező kereset beadása után eszközöltetett és igy ezzel bizonyítva van az is, hogy alperesek a jelen perre okot szolgáltattak és az ez által felmerült költségek viselésére kötelezendők. Azon alperesi kifogás, hogy ők a törlési engedélyt 1884. évi február 9 én állították ki, a törlési kérvényt még 1887. évben adták be és hogy a megbízott ügyvéd hibája és a telekk. hatóság elnézése következtében nem eszközöltetett a kérdéses ingatlanról a törlés, figyelembe nem jöhet ; mert az A. a. egyezség alperesnek kötelezettségét előírván, nekik állott kötelezettségükben akár a megbízott hibáját jóvá tenni, akár a telekkönyvi hatóságnál állítólag elkövetett elnézés helyesbítését kiigazítási kérvény utján, vagy egyébként kötelezettségüknek megfelelően szorgalmazni. Ekként alperesek a jelen perre okot szolgáltatván, ők a kifejtettek alapján egyetemleg marasztalandók voltak. A budapesti kir. itélő tábla: A kir. járásbíróság ítéletének neheztelt azt a részét, a melylyel az alperesek 50 frt 25 kr. perköltségnek felperes részére megfizetésében marasztaltattak, megváltoztatja és a peres felek között a perköltséget kölcsönösen megszünteti. Indokok: A kereseti követelés alapjául szolgáló A. a. egyezségben a kötelezettség teljesítésére határidő kitűzve nem lévén, az alperesek a perre okot azzal szolgáltató feleknek csak abban az esetben volnának tekinthetők, ha a felperes az 1. r. alperes tagadásával szemben bizonyította volna, hogy az alpereseket a kötelezettség teljesítésére a kereset beadása előtt sikertelenül felhívta ; a felperes azonban e körülményt a perben nem is állította. (1892 ápr. 21. 1660. sz. a.) A m. kir. Curia: A budapesti kir. itélő tábla ítéletét megváltoztatta és az elsőbiróság ítéletét hagyta helyben indokainál fogva* * * A keresk. törv. 327. §-ának azon intézkedése, hogy ha a kötelezettség teljesítési ideje a szerződésben meg nem állapíttatott, a teljesítés bármikor követelhető és bármikor eszközölhető, nem különleges keresk. jogi szabály, hanem általános magánjog.