Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVII. kötet (Budapest, 1894)

14 Alperes tehát felperesnek a 6 frtot feltétlenül köteles megfizetni. A m. kir. Curia: A pozsonyi kir. itélö tábla Ítélete indokaiból helybenhagyatik. 7A fizetések megszüntetése a csődtörvény 244. §-ából kitünőleg csakis akkor szolgálhat megtámadás alapjául, ha a közadós kereskedő volt. Ebből folyólag a nemkereskedőknek oly jogcselekményei, melyek által egyes hitelezői biztositást vagy kielégitést nyertek, valamint ezekkel a jogcselekményekkel egy tekintet alá eső azon zálogjogszerzések is, melyek nemkereskedő ellen foganatosittattak, a 27. §. 2. pontja alapján sikerrel csak akkor támadhatók meg, ha a zálogjog szerzésekor közadós ellen a csődkérvény már beadatott s erről a biztositást nyert hitelező tudomással birt. (1893. június 14. 593. sz. a.) A debreczeni kir. törvényszék: A kir. törvényszék a debreczeni 2305. sz. a. tjkvben A. I, 1. 2. rendszám alatt fölvett ingatlanokra C. 26. rendszám alatt és a debreczeni 4304. sz. a. tjkvben A. I. 1. 2. rendszám alatt és az A. II. 1. 2. rendszám alatt fölvett ingatlanokból néhai Sch. B.-né után dr. Sch. B.-re háramlandó jutalékra 900 frt töke s törvényes járulékai erejéig alperes javára bekebelezett zálogjogot a csödhitelezökkel szemben hatálytalannak kimondja és alperest annak tűrésére kötelezi, hogy ezen bejegyzések a vonatkozó telekjegyzökönyvböl 15 nap alatt, jelen Ítélet jogerőre váltával végrehajtás utján kitöröltessenek. Indokok: Felperes jelen megtámadási keresetét arra alapítja, hogy alperes az 1889. szept. 10-én csődbe jutott közadós ellen azon évi aug. 6-án követelésére nézve jelzálogi bekebelezéssel biztosítékot szerzett, holott tudta, hogy adósa már akkor fizetéseit beszüntette s igy alperesnek ezen, a többi hitelezők rovására nyert előnye érvényes nem lehet. Az 1881 : XVII. tcz. 27. §-nak 2. pontja, melyre a megtámadási kereset támaszkodik, a meg-