Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVII. kötet (Budapest, 1894)

ah meki a végrehajtás foganatosításakor a csödnyitási kérvény beadásáról tudomása nem volt; alperes azonban ily tényeket nem igazolt. A mi pedig azt a további kérdést illeti, tekintendő-e az alperes által szerzett biztosítás olyannak, melyhez neki általában, vagy a végrehajtás foganatosításakor még joga volt: ezt a kérdést nemlegesen kellett megoldani, mert a m. kir. Curia 56. sz. polgári döntvényében a csődtörvény 27. §-a 3. pontjának értelmezéséül határozottan kimondotta, hogy a válságos idő alatt szerzett biztosítás csak ugy és akkor nem eshetik eme törvénypont rendelkezései alá, ha a hitelezőnek biztosítás követelhetéeéhez való igénye a válságos idő előtt keletkezett szerződésen, vagy anyagi jogi törvény rendelkezésein alapul, ilyetén hitelezői jognak pedig egymagában sem a végrehajtási törvény, sem a telekkönyvi rendtartás alaki jogot tárgyazó szabályai szerint szerzett biztosítás nem tekinthető. Ebből most már okszerűen következik, hogy miután alperes az itt kérdésben forgó biztosítást kizárólag a végrehajtási törvény alaki jogot tárgyazó szabályai alapján és pedig válságos időben szerezte ; s tekintve, hogy állandó bírói gyakorlat szerint a közadós jogcselekvényét a jelen esetben a végrehajtási eljárás helyettesíti : eme zálogjog összes következményeivel együtt a csődhitelezőkkel szemben a csődtörvény 27. §-a 3. pontja alapján hatálytalannak volt kimondandó. Az imént előadott indokoknál fogva, tehát a per főtárgyára nézve a másodbiróság ítéletének megváltoztatásával az elsőfokú ítélet volt helybenhagyandó. Minthogy azonban felperes a hatálytalaníttatni kért jogcselekvények további következményeit, jelesül azt, kapott-e az alperes és esetleg mily összeget a lefoglalt ingók vételárából, sem a keresetben, sem a per további folyamában tüzetesen elő nem adta, e nélkül pedig ezek visszafizetése tekintetében határozott s végrehajtható ítéleti rendelkezés nem tétethetik : a kereseti zárkérelemnek a hatálytalanítás jogi következményei tekintetében előadott ez a része határozatlanságánál fogva ezúttal mellőztetett. A perköltség megszüntetését felperes pernyertessége daczára a prt. 251. §-a értelmében az a körülmény indokolja, hogy a jelen per csak az annak folyama alatt keletkezett curiai döntvény