Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVII. kötet (Budapest, 1894)

286 kának fenforgását meg sem kísérli construálni. Világosan mutatja ezt a curiai Ítélet indokolásának az I. rendű vádlottra vonatkozó zárrésze, a mely azt mondja : Tekintve, hogy ezeknél fogva a cselekményben a csalás összes alkateleme benjoglaltatik, ugyanazért vádlott a Btk. 379. §-ában meghatározott csalás bűntettében, a 95. §. szerint eszmei halmazatban a 400. §. alá eső közokirathamisítás bűntettével mondja ki bűnösnek.* Ugyanezen esetben a Curia kimondta azt is, hogy a családos állapot nem enyhítő körülmény, az sem, hogy a sértett a vádlott megbüntetését nem kívánta. Egyik kijelentéssel sem érthetünk egyet, és az indokolás, a melylyel a Curia a kijelentéseket kiséri, hogy t. i. a büntetés személyes jellegű, és hogy a sértett az ingatlannak reá leendő bekeblezését kívánta, alig fog valaki előtt elegendő meggyőző erővel bírni. 84. A felebbezésnek már fogalma és rendszere szerint ezen jogorvoslat, az alsóbb fokú biróság eljárása és határozata helyességének vagy hibás voltának a felsőbb biróság általi felülvizsgálása és az ennek eredménye alapján hozandó felsőbb bírósági határozat lévén: ebből önként következik, hogy a felülvizsgált felsőbb biróság csak s ugyanazon peranyag, állitások és bizonyítékok alapján hozhatja határozatát, mely az alsóbbfoku biróság előtt fenforgott, a melyre az fektette, illetőleg fektethette határozatát, mert ellenkező esetben nem az alsóbb biróság eljárása és határozata biráltatnék felül: hanem az uj peranyag folytán megváltozott tényállás alapján az ennek megfelelő uj határozat hozatik. A végtárgyalás és ítélet meghozatala után felhozott bizonyítékok bírói figyelembevétel tárgyát nem képezhetik. (1893 szept. 26. 2742. sz. a.) A magyar kir. Curia: A b.-gyarmati kir. törvényszék előtt súlyos testi sértés büntette miatt vádolt Kiss Pál elleni bűnügyben . . .