Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVII. kötet (Budapest, 1894)

239 A felperesi keresetnek hely adatván, a birtokháboritás ténye megállapíttatik s a visszahelyezés elrendeltetik. Ebből folyólag tartozik alperes Harmathy Mihály a felperes 553. számú háza megett volt kerítést 8 nap s különbeni végrehajtás terhe alatt előbbi helyére és állapotába visszahelyezni, ez által a váz­laton X-szel jelölt területet felperes birtokába visszabocsátani. Indokok: Alperes maga is beismerte, de a helyszíni szemle által is határozottan igazolva lett, hogy felperes háza mellett jó két lábnyi szélességű telekrész még felperes telkéhez tartozik s ez egy rendes és régi deszkakerítés által volt alperes telkétől el­választva ; azt szintén beismeri alperes, hogy ő ezen kerítést fel­peres ellenzése daczára elrontotta, elszedte; de ez is a helyszíni szemle által határozottan igazoltatik, a kerítés-oszlopok még sér­tetlenül régi helyükön állván. Ily körülmények között a kereset­nek hely adandó, a visszahelyezés elrendelendő. Itt egyedül az előbbi birtoklási állapot visszaállításáról le­hetvén szó, azon kérdés, hogy a kerítés kinek tulajdonát képezi, bírálat tárgyává tehető nem volt. (1893 május 12. 1603. sz. a.) A nagyváradi kir. ítélő tábla: Az elsőbiróság ítéletét meg­változtatja, s felperest keresetével elutasítja. Indokok: Alperes védekezésének értelme az, hogy a kerítést kizárólag ö és az ő jogelődei használták, s ezáltal tagadta alpe­res azt is, hogy azt a kerítést felperes használta, s hogy a kerí­tésen túllévő területet alperes a saját udvara területével egyesítve, felperest birtokában megháborította volna : felperes tartozott volna tehát bizonyítani vagy azt, hogy a kerítést közösen használták a szomszédok, vagy azt, hogy alperes a kerítésen túllévő területet birtokába vette. E nélkül az alperes és jogelődei által kizárólag használt ke­rítés lebontása felperes ellenében birtokháboritást nem képez, mert saját birtokával alperes szabadon rendelkezhetett és felperesnek nincs joga arra, hogy alperestől követelje, miszerint felperes érde­kében a kerítést fentartsa. Joga van felperesnek arra, hogy saját területén kerítést állít­son s azt fentartsa, de az alperes által bírt kerítés visszaállítását az 1802. évi XXII. és 1807. évi XVI. tcz. értelmében nem kö­vetelheti. Ezért kellett felperest keresetével elutasítani.

Next

/
Thumbnails
Contents