Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVII. kötet (Budapest, 1894)

237 örökségi részt birtokába vegye. Miután pedig az örökös épugy szavatol a hagyatéki hitelezőnek, mint maga a hagyaték, azért a hagyatékhoz tartozó készpénz egy részének Scheibner Paula részére történt átadása nem károsította meg a hagyatéki hitelezőket és felperesnek módjában is állott volna az 1200 frtot Scheibner Paulától vagy annak csődtömegétől visszakövetelni. Miután továbbá alperes a kérdéses bor árából semmit sem kapott és igy a csődtömeg kárára nem gazdagodott, hiányzik minden jogalap, melynek okából őt kártérítésre kötelezni lehetne, mert a hagyatéki hitelezőknek jelen esetben a csödhitelezőnek és csődtömegnek csak azon örökös felelős, ki valamit valóban örökölt és miután alperes mit sem örökölt, sem kárt nem okozott, nem is lehetett öt a kereseti összeg megfizetésére kötelezni. Hogy a bor eladása és az 1200 frt kifizetése a gyámhatóság előzetes jóváhagyásával, vagy a nélkül történt meg, az felperes jogi helyzetén mit sem változtat, mert a gyámhatósági jóváhagyás nem változtatná meg a csődtömeg vagyoni állapotát, de a gyám-hatósági jóváhagyás elmaradásának következményeért csakis a gyám felelős, mert alperes csakis saját személyében járult, mint örökös az ügylethez és a gyámhatósági jóváhagyást a gyám tartozott volna kieszközölni, nem pedig alperes; miután pedig a gyámhatósági jóváhagyás csak a kiskorú érdekében létesitett intézmény, annak elmaradása csak a kiskorú érdekére lehet sérelmes és nem a csődtömegre nézve. Alperes mint örökös jogosítva volt örököstársainak rendelkezéseihez hozzájárulni, ő e végből gyámhatósági jóváhagyásra nem szorult ; mivel ezen hozzájárulási cselekménye jogos volt, azért ezen cselekményeért őt kártérítésre kötelezni nem lehet. (1891 okt. 16. 11490. sz. a.) A pécsi kir. itélő tábla: Az elsöbiróság ítéletét megváltoztatja és alperest kötelezi, hogy felperes csődtömegnek 1200 frt tőkét fizessen. Indokok: Ha az örökös a hagyatéki vagyont birtokba veszi, elidegeníti és a hagyatéki hitelezők közül egyet követelésre nézve kielégít, a többi hagyatéki hitelezők irányában ezek követelésére nézve szavatossággal tartozik, mert nem áll jogában a hagyatéki hitelezők kielégítési sorrendjét önkényüleg megállapítani és különösen abban az esetben, ha a hagyatéki vagyon annak értékét