Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVII. kötet (Budapest, 1894)

228 mert az eljáró választott bíróság illetékességének az A. alatti kötlevélben foglalt kikötése az 1881 : LIX. tcz. 94. §. b) pontja értelmében II. r. alperessel, mint a tFessler és Hámmer* czég egyik volt tagjával szemben csak abban az esetben hatályos, ha a czég képviseletére jogosított személytől ered ; s mert a keresk. törv. 65. §. 4. pontja értelmében az a megállapodás, hogy a közkereseti társaság tagjai, a képviseleti jogot csak közösen gyakorolhatják, a czégjegyzékbe való bevezetés és közzététel esetében harmadik személyek irányában is hatályos. Minthogy pedig a közkereseti társaság tagjai által közösen kirendelt czégvezetö a tagok bármelyikét érvényesen helyettesitheti, ugyanoly hatálylyal kiköthető az is, hogy a képviseleti jogot bármelyik tag csak a kirendelt czégvezetővel közösen gyakorolhatja. E szerint az A. alatti kötlevélben levő «Fessler és Hámmer• czégaláirás, mely beismerten egyedül Hámmer Antal II. r. alperestől ered, a közkereseti társaságot és I. r. alperest, mint annak volt másik tagját magában véve nem kötelezi, hanem kötelező erővel csak abban az esetben birna, ha I. r. alperes vagy Schulz Gusztáv czégvezetö Hámmer Antalt az A. alatti okiratnak a Fessler és Hámmer czég nevében való aláirására különösen felhatalmazta volna. Ezt azonban felperes nem bizonyította, mert a D. és E. alatti levelek aláírása a czégjegyzés érvényességéhez szükséges kellékeknek szintén nem felelvén meg, a czéget szintoly kevéssé kötelezik, mint az A. alatti okirat, s mert a tárgyalás során felhívott tanukkal felperes a tárgyalási jegyzőkönyv szerint csak azt kívánta bizonyítani, hogy az ügylet Schulz üzletvezető jelenlétében az A. alatti aláírása előtt megbeszéltetett, s hogy utóbb I. rendű alperes az A. alatti stornirozása czéljából felperesnél megjelent; ezzel azonban az a döntő ténykörülmény, hogy Hámmer Antal fel volt-e hatalmazva az A. alatti kötlevél aláirására illetve a budapesti áru- és értéktőzsde választott birósága illetékességének kiköthetésére, még igazolást nem nyerne. Minthogy végül az a körülmény, hogy az A. alatti kötlevélben emiitett ügylet részben teljesíttetett, az 1881. évi LIX. tcz. 94. §-ának b) és d) pontjaiban megkövetelt érvényes írásbeli alávetés hiányában az eljáró választott bíróság illetékességét szintén nem állapithatja meg: az elsőbiróság ítéletének megsemmisité-