Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVII. kötet (Budapest, 1894)

206 körülményt illetőleg az okirathamisitás fenforgását nem fogadván el, vádlott ellenében — e cselekményre vonatkozólag — egyedül a csalást állapította meg ; tekintve, hogy vádlott a Gombócz József kárára elkövetett csalás vétségében szintén e törvény rendelkezésének megfelelően mondatott ki vétkesnek; tekintve ellenben, hogy vádlott a Németh Istvánné szül. Ott Teréz nevére 600 frtról általa készített hamis kötelezvényt nem a Btk. 401. §-a értelmében használta arra, hogy ezen hamis magánokirat az abban vele jogviszonyban állónak feltüntetett Németh Istvánné szül. Ott Teréz irányában bizonyítékul szolgáljon, hanem a végből adta vádlott a hamis kötelezvényt Krammer Ignácznak, hogy azzal fizetésképességét igazolja kölcsönnyerése végett, a mi azonban nevezett Krammer Ignácznak óvatossága miatt nem sikerült ; tekintve, hogy tehát jelen esetben a hamis kötelezvény használata nem azon irányban történt, a melyben a kérdéses magánokirat valódisága esetén bizonyítási eszköz gyanánt szerepelni rendeltetve lett volna; tekintve mindazonáltal, hogy vádlott szándéka jogtalan vagyoni haszonra, s e czélból a tévedésbe ejteni megkisérlett személy megkárosítására irányult ; tekintve, hogy ily tényállás mellett a Btk. 401. §-a alá eső magánokirat hamisításáról nem, hanem a Btk. 379. §-ában meghatározott csalás kísérletéről lehet szó, mely miatt a 389 §-a értelmében csupán a sértett fél indítványára indítható meg a bűnvádi eljárás; tekintve, hogy jelen esetben a sértett fél emiitett indítványának hiányában a bűnvádi eljárás megindításának helye nem volt;. tekintve végre, hogy vádlott fizetési képtelenségének tudatában s a gazdaságáról elterjedt alaptalan hirnek felhasználásával Ludwig Jánost ama valótlan előadással, hogy a takarékpénztárban elhelyezett pénzét a vásár miatt nem veheti ki s igy ravasz fondorlattal arra bírta, hogy tehenét hitelbe adja el neki, mi által vádlott magának jogtalan anyagi hasznot szerzett, Ludwig Jánosnak pedig 100 frt erejéig kárt okozott; tekintve, hogy vádlott ezen cselekményében a Btk. 379. §-ban.