Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVII. kötet (Budapest, 1894)

203 határozó indok arra, hogy a csalásnak és az okirathamisitásnak a «valótlanság koholásában és a való elferdítésében* közös külnyilvánulata alapján hosszú időkön át azonosoknak tartott cselekményei, a tüzetes és helyes szemügyrevétel folytán a leglényegesebb elemükre nézve egymástól lényegesen különbözőknek felismertettek és ezen felismerés ma már vitátlanul általánossá és uralkodóvá válván, ennek következtében a cselekmények mindegyike a büntetőjogban és a törvényekben külön, tárgya természetének megfelelő helyét nyerte; tekintve, hogy a tárgyára, a védett jogi értékre különbözőnek elismert, a két cselekménynek absorptio czimén való egyesítése épen ezen fentebb megjelölt eredményt támadná meg, s innét egynek állítva az egyesithetetlent, kerülő utakon visszavinné -a. teljesen legyőzöttnek tartott fogalomzavart — nem ugyan a törvénybe, a honnan száműzve van, hanem a törvény rendszerének felforgatásával a joggyakorlatba ; tekintve, hogy ezek után a két cselekménynek egymáshoz való törvényszerű viszonylata semmikép sem lehetvén, mint egységi, hanem csupán, mint bűnhalmazat állhatván elő: kérdés tárgyát az esetnek csakis e két faj közül, az egyik vagy másik alá tartozása képezheti; tekintve, hogy nem ugyan az egységnél — szemben a többséggel — hanem a halmazat egyik fajánál vagyis az eszmei szemben az anyagi halmazattal az osztályozás helyes alapját képezi : a tettesnek a két törvénysértés által kitűzött egységes czélja — a czélközösség ; tekintve, hogy ezenfelül, mindkét törvény megsértésénél egy vagy több véghezviteli cselekedetnek mindkettőt illetőleg azonos volta akként, hogy e physikai cselekedet (vagy cselekedetek) mindkét törvénysértés létrehozatalánál, mint ezek mindegyikét megvalósító tényező jelentkezzék, hasonlóul elhatározó megállapítása az eszmei bűnhalmazatnak, ellentétben az anyagi bűnhalmazattal ; tekintve, hogy a tettes egységes czéljában összefoglalt csalás és okirathamisitás eseteiben a physikai cselekedetek legtöbbjének mindkettőben nyilvánuló azonossága szükségszerüleg fenforog: ugy, hogy ezen cselekvőségek azonossága csakis a csalásnak a