Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVII. kötet (Budapest, 1894)

199 tekintve, hogy habár ezen büntetendő cselekményeknek Giedl Antalra gyakorolt hatását, illetőleg vádlott egész cselekvősége csupán egyetlen jogsértést : Giedl Antalnak az ő tulajdonát képezett ioo frt feletti jogos hatalmának és uralmának jogtalan megszüntetését, tehát Giedl Antal vagyoni jogának csalárd módon véghezvitt megtámadását tünteti fel, mely szempontból a megtámadott jogi érték is, ezen ioo frt jogtalan megszerzésében lenne megtestesülve ; tekintve mindazonáltal, hogy daczára a megtámadott jogi érték ezen látszólagos, sőt a közvetlenül megtámadott személy érdekét, illetőleg valódi egységének, a büntetendő csalásnak a Btk. által elfogadott objectuma lényegesen más, mint az okirathamisitásé, mert a csalásnak büntetendő cselekménynyé megállapítása által a törvény a védelem tárgyát képező jogi értékül egyenesen a vagyont, a sértettnek vagyoni jogát tűzi ki; mig ellenben a magánokirat hamisításának külön büntetendő cselekménynyé megállapításánál a védelem tárgyát képező «jogi értékül*, az okiratnak, mint legelterjedtebb s maradandó objectiv bizonyító eszköznek a közbizodalom érdekében való hatályos oltalma, tehát egyenesen a közület általános érdeke jelentkezik ; tekintve, hogy ezek után ugy a csalásnak, valamint a magánokirathamisitásnak a Btk. szempontjából más-más jog képezvén oltalmazási tárgyát, a cselekmények mindegyike a törvénykönyv rendszerének felfogása, osztályozási elve szerint a jogi értékek különbsége által van elválasztva és megkülönböztetve egymástól; tekintve továbbá, hogy a Btk. egyes határozottan kifejezett rendelkezéseinek, valamint egyes esetekben a törvénykönyv az értelemszerű foglalatjából származó alakulatoknak kivételével, a törvény külön védelme tárgyát képező külön jogi értékek által egymástól megkülönböztetett és ennélfogva a törvénykönyv rendszerében külön helyet elfoglaló, két vagy több büntetendő cselekménynek egységes bűntetté, vagy vétséggé alakitása, fogalmilag is képtelenséget tartalmaz, az tehát feltétlenül ki van zárva: a kir. itélő tábla érdemileg helyesen határozott, a midőn a kérdéses ioo frtra vonatkozólag vádlott cselekvőségeiben nem állapította meg a büntetendő cselekmény egységét. De helyes a kir. táblának e kérdésre vonatkozó határozata még további szempontokból is.