Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVII. kötet (Budapest, 1894)

XIII alkalmazásához szükséges, hogy a végrehajtás a hitelezők megkárosítására irányuló szándékkal tudva foganatosittassék. — A csődtörvény 27. §-ában szabályozott válságos idő alatt szerzett biztositás csak ugy és akkor nem eshetik eme törvénypont rendelkezései alá, ha a hitelezőnek biztositás követeléséhez való igénye a válságos idő előtt keletkezett szerződésen, vagy anyagi jogi törvény rendelkezésein alapul, ilyetén hitelezői jognak pedig egymagában sem a végrehajtási törvény, sem a telekkönyvi rendtartás alaki jogot tárgyazó szabályai szerint szerzett biztositás nem tekinthető. Ha tehát a hitelező a biztosítást kizárólag a végrehajtási törvénynek alaki jogot tárgyazó szabályai alapján szerezte a válságos időben, ugy zálogjoga a csődtörvény 27. §-a 3. pontja alapján megtámadható __- __. ... — __. — — -— 324 Ügyvédi rendtartás. 36 Ha az ügyvéd meghatározott évi fizetés mellett állandó alkalmazást vállal ügyvédi teendők tekintetében, akkor az őt alkalmazótól annak peres ügyei viteléért a meghatározott évi fizetésen felül még külön dijazást nem követelhet, ha csak az ellenkező ki nem köttetett. — Ha az ügyvéd annak daczára, hogy képviseltje személyes bélyegés illetékmentesség kedvezményében részesül, ennek peres ügyeiben bélyegeket használt, eme felesleges kiadása megtérítését nem követelheti. — Az ügyvédi költség iránti perben az ügyfél nem helyezheti az adott előlegeket és az ügyvéd által behajtott összegeket viszontkeresetbe, mert az előlegek természetük és czéljuknál fogva elszámolás tárgyát képezvén, az azok visszafizetése iránti viszontkereset lejártnak, valódinak és határozottnak nem tekinthető, s ezenfelül mindkét igény az 1874: XXXIV. tcz. 66. §-ában szabályozott eljárásra és a kir. törvényszék hatáskörébe tartozik- __. 105 •87. Az ügyvéd ügyvédi minőségében teljesített munkájáért dijat akkor is követelhet, ha felétől írásbeli meghatalmazása nincsen ... ... 289 A bűntettekről és vétségekről szóló büntető-törvénykönyv. I. RÉSZ. V. FEJEZET. A részesség. 95. Büntetendő cselekmény felemlítése — felbujtási szándék nélkül — nem felbujtás, habár a cselekmény el is követtetett. — Btk. 69. §. 1. pont — — — — — — — — — — — — — 306