Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVII. kötet (Budapest, 1894)

125 Vádlott arra nézve, hogy levelében foglalt azon kifejezés: döffentliche Behandlung des Themas» alatt mit értett, határozott választ nem adott, mert első izben azt mondotta, hogy a dolgot ugy tette volna a lapba, hogy azt más meg nem értette volna ; később pedig, hogy először csakis az ügy elintézésére szólította volna fel panaszost s ekkor még nem mondotta volna el az egész dolgot. Vádlott a végtárgyaláson maga is beismeri, hogy az egész eljárása helytelen volt, mert előbb az eladótól kellett volna meggyőződést szerezni arról, hogy a kő valóban kicseréltetett-e vagy sem: azonban ezt elmulasztotta és csakis a vizsgálat folyamán küldötte el a gyürüt megtekintés végett. A vádlott által irt levélből kétségtelenül kitűnik, hogy abban azzal fenyegetődzött, hogy a közte és panaszos között felmerült ügyet egy lap nyilt-terében fogja elmondani ; tehát mindenesetre azt fogja elmondani, hogy a kő panaszosnál kicseréltetett. Ezen feltevést támogatja vádlottnak egész védekezése, mert folyton, még a vizsgálat folyamán is azt állította, hogy a kő kicseréltetett és a végtárgyalás folyamán is egész védekezését arra fektette, hogy a tanúnak bemondása, valamint a későbbi saját meggyőződése alapján azon határozott meggyőződésben élt, hogy a kő ki lett cserélve, erre vall még a levélnek azon kifejezése is, hogy épen azért, mert a nyert ügyéről, tehát állításai valóságáról annyira biztos, hogy épen azért fogja az ügy rendezése végett előbb egy hírlapban felszólítani panaszost az ügy békés rendezésére. De hogy vádlott csakugyan azt akarta közzé tenni, hogy a kő kicseréltetett, kitűnik még a végtárgyaláson tett nyilatkozataiból. Először ugyanis a tényállás elmondása alkalmával azt adta elő, hogy a levélben azt irta meg panaszosnak, hogy a mennyiben az ügyet nem rendezi, a lapokban fogja közzétenni, «mi történt* : már pedig vádlott ugy saját előadása, mint a kérdéses levél szerint vádlott azon meggyőződésben volt, hogy az történt, hogy a kő kicseréltetett; tehát ezt tette volna közzé. A hozzá intézett kérdésekre eleinte vádlott sem vette tagadásba, mintha ezt mondta volna el a lap nyiltterében, csak azzal