Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVII. kötet (Budapest, 1894)

ii7 7-én kelt, 1889 szeptember 7-én lejárt 300 frtos, az ugyanott 1889 június 15-én kelt, 1889 szeptember 15-én lejárt 450 frtos, ugyanott 1889 május 7-én kelt és 1889 szeptember 28-án 300 frtos és Malatinszky és Skaczél czég elfogadmányával és Liszácz Antal kibocsátói és forgatói aláírásával ellátott 6 drb eredeti váltók kiadása ellenében felperesnek a kereseti 2400 frt tökét, 1890 január i-töl járó 6°/0 kamatait felperesnek 15 nap és végrehajtás terhe alatt megfizetni. Indokok: Alperes a 2. sz. alatti áruszállítási könyvnek becsatolásával, a melynek számadatai az A. alatti számla adataival megegyeznek, beismervén azt, hogy felperestől az A. alatti számlában terhére irt árukat tényleg az ott kitett ár és mennyiségben meg és átvette, a jelen perben csak az a kérdés döntendő el, vajon a kereseti összegben alperes adósa Malatinszky és Skaczel czég által elfogadott és alperes kibocsátói és forgatói aláírásával ellátott váltó-elfogadmányok fizetésül adattak-e olyképen, hogy azok átvétele folytán felperes könyvkivonat alapján alperestől mit sem követelhet, hanem csak ezen váltó-elfogadmányok alapján, vagy pedig a váltók csak fedezetül adatván, miután alperes beismerése szerint is felperes a váltók alapján mit sem kapott, felperes jogosítva van-e követelését alperesek ellen könyvkivonat alapján érvényesíteni ? Ezen kérdést felperes javára kellett eldönteni, és alperest a fedezetül adott váltók visszaadása ellenében a kereseti összeg megfizetésére kötelezni, mert alperes nem tagadta és igy beismerte felperesnek azt az elődását, hogy a C, D., E, F, G. és H. alatti váltók elfogadói csődbe jutván, felperes ezen válókra mit sem kapott; alperesnek azon újításra alapított érvelése pedig élnem fogadható, mert az által, hogy alperes a kereseti összeg erejéig adósainak elfogadmányával és saját kibocsátói és forgatói aláírásával ellátott ama váltókat felperesnek átadta, valójában nem újítás, hanem váltó alakjába öltöztetett engedmény jött létre, mely szerint alperes a váltók elfogadói mint adósai ellen fenálló követelését felperesre ruházta át, az engedményezett követelés azonban alperes adósainak csődbejutása folytán felperes által behajtható nem lévén, alperes szavatol az engedményezett követelés erejéig, minthogy ellenkező esetben alperes felperes