Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVII. kötet (Budapest, 1894)
104 Indokok: A kereset arra alapíttatott, hogy alperesek ugy felperessel, mint több érdektársaikkal akkép egyeztek meg, hogy cséplőgépjeikkel csakis a keresethez másolatban csatolt s a tárgyaláskor eredetben felmutatott feltételek mellett vállalnak el cséplést, s ha bármelyik fél a hivatkozott szerződésben kikötött feltételeket megszegné, bármelyik fél felperessége folytán per utján is kötelezhető az ott kikötött birság megfizetésére. Alperesek elismerték a jelzett szerződés aláírását, s annak valódiságát, csakhogy ezzel szemben azt adják elő, hogy felperessel külön még abban is megállapodtak, hogy a szerződésben foglalt megállapodáshoz a meroviczai és pacséri géptulajdonosok is járuljanak, s ha ez megtörténik, részükről csak akkor fogadják el a szerződésben irt megállapodást kötelezőnek, mit felperes meg is igért, de tényleg keresztül nem vitt, miután a moraviczaiak más feltétel mellett vállaltak cséplést. Ha alperesek ezen állítása valónak is lenne elfogadható, a szerződésben vállalt kötelezettségeik alól nem menekülhetnek, miután maguk sem állítják, hogy fentebb jelzett kifogásaikat másoknak is előterjesztették volna, mint csupán felperesnek, már pedig a hivatkozott szerződést nem csak felperessel, hanem a többi érdektársaikkal is megkötötték, s igy ha felperes bármi ígéretet tett is nekik, a többi szerződő felekkel szemben fen áll kötelezettségük. Mindezeknél fogva alpereseket a kereseti kérelemhez képest marasztalni kellett, s pedig annál is inkább, mert a marasztalás nem felperes javára történt. (1893 jan. 5. 1S3/P. sz. a.) A szegedi kir. itélö tábla: Az elsőbiróság ítélete megváltoztatik, felperes keresetével elutasittatik. Indokok: A kereset alapjául szolgáló A. alatti szerződés arra van irányozva, hogy az azt aláirt géptulajdonosok cséplőgépeiknek használatát a gazdaközönség részére csak bizonyos korlátozó feltételek mellett engedjék át. Minthogy pedig az abban foglalt feltételek a gazdaközönség érdekeit biztosító szabad versenyt kizárják; minthogy továbbá az érintett szerződés a gazdaközönség megkárosítására irányul, s ekként az nemcsak az ipar szabad gyakorlásába, de egyszersmind az erkölcsi fogalmakba is ütközik, ennélfogva az érintett szerződés a bíróság előtt érvényesíthető követelés jogalapjául nem szolgálhat. Mindezeknél fogva