Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVII. kötet (Budapest, 1894)

94 váltó óvatolása után törülve, azokban annak kijelentése mellett, hogy a váltókat tévedésből hibásan töltötte ki, rendelvényesnek a forgató L. J. nevét irta be, némileg támogatja ugyan felperesnek azt az állítását, hogy itt puszta elnézésről van szó, ez azonban a törlés külső aggályával szemben csakis abban az esetben szolgáltatna érvet a felperes, illetve megbízottja ténykedésének jogosultsága mellett, ha felperes bizonyította volna, hogy a felek közt kifejezetten létrejött vagy a körülményekből következtethető megállapodás szerint rendelvényesként L. J. lett volna beírandó, e tekintetben azonban felperes alperesek tagadásával szemben nem hozott fel bizonyítékot. A peresített váltók ezek szerint aggályosak s tekintve, hogy azokban első forgatóként nem az eredetileg beirt rendelvényes szerepel, a váltótörvény 36. §-ának megfelelően felperes váltóbirtokosi minősége sincs igazolva. Ennélfogva tekintettel arra, hogy felperes azt sem igazolta, hogy a váltó szövegében eredetileg megjelölt rendelvényes nevének kitörlésével L. J. rendelvényeskénti megjelölése az alperesek beleegyezésével történt; a kir. törvényszék felperest 1. és 2. r. alperessel szemben helyesen utasította el keresetével. A magyar kir. Curia: A másodbiróság ítélete helybenhagyatik a benne foglalt indokoknál fogva és azért, mert habár a váltónak az a birtokosa, ki a váltó lényeges kellékeinek kitöltésére a váltótörvény 93. §-a értelmében jogosítva van, a hiányzó lényeges kellék beírásánál tévedésből elkövetett hibának kiigazítására rendszerint jogosítva van, de ezzel a jogával csak addig élhet, a mig a váltót óvatolás utján vagy bíróság előtt nem érvényesítette, ellenben a már kitöltött váltónak megóvatolása után a váltónak azon alakján, melyben az óvatolva lett, a váltókötelezettek beleegyezése nélkül többé nem változtathat, mivel a kiigazításnak az emiitett váltói jogcselekmény után eszközlése következtében az óvás által megállapított jogokon és kötelezettségeken, vagyis az egyedül a kellően megóvatolt váltó alapján, tehát csak a váltó és az arra vonatkozólag felvett óvás, mint együttes jogalap alapján érvényesíthető jogokon és azoknak megfelelő kötelezettségeken történhetnék változás.