Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVII. kötet (Budapest, 1894)

83 tak, igénylönö leánya, 2. r. végrehajtást szenvedő vette fel és adta a foglalót ; a lakás bérét, melyben igénylönö és a végrehajtást szenvedők együtt laktak, rendesen igénylönö, néha pedig 2. r. végrehajtást szenvedő vitte a háztulajdonoshoz.Kelemen Kajetán tanú vallja, hogy igénylönö a 15. tétel alatti kivételével az összes igényelt ingóságot a veje 1. rendű végrehajtást szenvedő ellenében igénylönö javára megtartott árverésen vette meg oly módon, hogy azok vételára végrehajtást szenvedő tartozásába lett betudva, illetve azzal végrehajtást szenvedő tartozása törlesztve lett. Tekintettel arra, hogy igénylönö által oly ingóságok igényeltetnek, melyeket a saját javára a veje ellen megtartott árverésen szerzett meg, tekintettel arra, hogy az oly jogügyletek, melyek családtagok közt jönnek létre, komolyaknak nem s csakis a jóhiszemű hitelezők kijátszására irányulóknak tekinthetők, mindezeknél fogva, habár tanuk vallomásával beigazoltnak veendő is, hogy az A'/, alattiban foglalt ingóságokat igénylönö árverés utján megszerezte s azok az igényeltekkel azonosak, igénylőnőt keresetével elutasítani kellett. (1891 ápr. 16. 37763. sz. a.) A budapesti kir. itélő tábla: A kir. járásbíróság Ítéletét megváltoztatja és az 1890 július 23-án 69861. sz. a. Arvai Samu részére lefoglalt és Bamberger Fr. részére 1—•17. t. a. felül foglalt ingóságokat bírói zár alól feloldja. Indokok: A kir. itélő tábla a kir. járásbíróság ítéletét megváltoztatja, mert a kihallgatott tanuk által igazolva van, hogy felperes az igényelt ingóságokat nyilvános árverésen megvette és ezeket végrehajtást szenvedett nejének, leányának használatára adta; miután pedig az ingóságok ugyanazonosságára nézve az elsőbirósági ítéletben említett tanuk egybehangzó vallomása szerint kétség fen nem forog, az igénykeresetnek helyt adni és a lefoglalt tárgyakat birói zár alól feloldani kellett. (1892 okt. 11. 3507. sz. a.) A m. kir. Curia: A másodbiróság ítélete helybenhagyatik. Indokok: A másodbiróság Ítélete felhozott indokai alapján és azért volt helybenhagyandó, mert a kérdéses árveréskor a per adatai szerint igénylő és végrehajtást szenvedő közös háztartásban éltek, igénylő tehát a vásárolt ingóságoknak tulajdon czimén volt birtokában, abból a körülményből pedig, hogy ugyanezeket 6*