Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVII. kötet (Budapest, 1894)

8i hármaskönyv I. része 105. §-a szerint a nö csak akkor veszti el az özvegyi joghoz való igényét, ha férjétől itéletileg elválasztatik és ha a házassági viszony felbontásának az ö vétkessége volt az okozója, ellenben az egyszerű tényleges elválás a nőt megillető özvegyi jog elvesztését nem vonja maga után; mert ha a férj őt özvegyi jogától megfosztani szándékozott volna, módjában állott volna az elválást az arra illetékes bíróságnál kieszközölni. Az elsorolt indokok alapján tehát felperest özvegyi és illetve tulajdoni jog bekeblezésének kieszközlésére kölcsönösen feljogosítani s a hagyatéki ingatlanokat birtokban tartó alpereseket az ingatlanok használatának átbocsájtására, ugy a kereset beadásától járó elvont hasznok megfizetésére itéletileg kötelezni kellett. Ellenben a kereset beadását megelőző időről követelt elvont hasznok iránti kereseti kérelemmel felperes elutasítandó volt; mert felperes férjétől különválva élvén, alperesek jóhiszemüleg vették az ingatlanokat birtokba ; a jóhiszemű birtokos pedig a fenálló birói gyakorlat szerint az elvont hasznokat megtéríteni nem köteles ; jóhiszeműségük azonban a kereset megindításakor megszűnvén, attól fogva az általuk beszedett hasznok megtérítésére kötelezendők voltak. Az elvont hasznok mennyiségét ugyan a szakértők évenkénti 128 írtban állapították meg, de minthogy felperes e czimen csak 120 frtot számított fel, az általa követelt összeg volt megítélendő. A szegedi kir. itélő tábla : Az elsőbiróság Ítélete megváltoztatik, felperes keresetével elutasittatik. Indokok: Az özvegyi jog a családi viszonyban találja alapját és a házasfelek együttélésének, illetve a nőnek a házas viszonyból folyó kötelmei hü teljesítésének folyománya. Abban az esetben tehát, ha a nő férjének hibáján kivül férjével a házasságot nem folytatja, sőt a mennyiben az öt kötelező hűséget is megszegi és másrészt nem igazoltatik, hogy a férj a vele szemben elkövetett hűtlenséget nejének megbocsátotta és vele a házasságot folytatta, a nö elveszti az özvegyi joghoz való igényét, mert a házasságból folyó kötelmeit nem teljesítvén, a megfelelő jogokra sem tarthat igényt halála után. Minthogy pedig a tanuk vallomásával és a csatolt lelkészi bizonylatokkal bizonyítva van, hogy az örökhagyó férj szelid Döntvénytár uj folyam. XXXVII. 6