Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVI. kötet (Budapest, 1893)

47 tehát azoknak megszerzésére mulhatlanul nem is szükséges és ez megtörténhetik a szerzésre alkalmas más módon is. És miután alperes a részjegyek értéke ellen emelt kifogását elejtette az által, mert válaszában beismerte, hogy a részjegyeknek kereseti értéke az 1889. évi mérlegnek megfelel, alperes a kereseti kérelemhez képest marasztalandó volt. Mert a H. a. rendelvényből csupán az tűnik ki, hogy a kereseti részjegyek W. J.-nél lefoglalva lettek, de miután a H. alatt szerinti végrehajtás nem felperes, hanem N. W. és neje ellen volt intézve és oly időben foganatosítva, mikor W. J. már nem is létezett a kereseti részjegyek birtokában, az által a H. a. szerinti intézkedés tárgytalanná lett. A temesvári kir. itélő tábla: A kir. itélő tábla az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja s felperest keresetével elutasítja. Indokok: A keresk. törv. 238. §-a és alperesi szövetkezet 7. a. alapszabályainak ezzel összhangzó 5. §-a értelmében alperes szövetkezet tagjainak üzletrészei másra átruházhatók ugyan, ugy hogy az átvevő az átruházó szövetkezeti tag tagsági jogaiba lép, de a törvénynek ebből az intézkedéséből még nem következik, hogy a szövetkezeti üzletrészeknek végrehajtási uton leendő átruházása alkalmas volna annak kieszközlésére. hogy az árverési vevők a végrehajtást szenvedő szövetkezeti tag helyébe a szövetkezetbe tetszése szerint beléphessenek. A keresk. törv. 238. §-ának a 239. §. intézkedéseivel való összevetéséből ugyanis kitűnik, hogy a 238. §. csak az önkéntes átruházás esetét szabályozza, azt azonban, mikor és mily feltételek mellett képezhetik a szövetkezeti tag üzletrészei végrehajtás tárgyát és a szövetkezeti tag mily jogai mennek át a foglaltató, hitelezőre, a keresk. törv., tekintettel a szövetkezeti viszony sajátságaira, a 239. §-ban határozza meg. E törvényszakasz a keresk. törv. ebben idézett 95—96. §-ai szerint pedig maguk az üzleti, üzletrészek s az ezeken alapuló tagsági jogok végrehajtási foglalás tárgyát sohasem képezhetik, hanem csak a végrehajtást szenvedő szövetkezeti tagnak osztaléka, vagy a szövetkezet feloszlása esetén jutandó illetménye oly jogosultsággal, hogy a foglaltató hitelező kellő felmondás után az adós társasági tag kiválását az. üzleti év végére követelheti.