Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVI. kötet (Budapest, 1893)

XX Lap sére nem rendelt és erre egyáltalán nem is szolgáló saját rendel­tetésű készülékek nem levén sorozhatok: ennélfogva tehát azoknak gondatlanságból elkövetett megrongálása nem esik a közveszélyü cselekményeknek a Btk. 437. §-ának rendelkezése alá foglalható esetei közé ... ... . ___ ___ ... ... ... 20? XLII. FEJEZET. A hivatali és ügyvédi büntettek és vétségek. 36. Azon anyakönyvvezető, ki az anyakönyvi "kivonat kiadását az erre jogosított félnek megtagadja: a hivatalos hatalommal való vissza­élés (480. §.) vétségét követi el. — A 484. §. második pontja szerinti mellékbüntetés kérdése. — A közoktatási miniszter 1890 február 26-án kiadott rendeletének törvényessége — .__ ... 118 Kihágási büntető törvénykönyv. 45. A segélyezés alatt minden visztehernélküli adomány vagy gyámo­litás értendő s e szerint a nagyobb mérvű könyöradománygyüjtés is a segélynyerés fogalma alá tartozik. — A ki tehát a fentebbi czélból hamisít közokiratot, nem Btk. 291. §-a alá eső közokirat­hamisitást követi el, hanem a Kbtk. 71. §-a szerinti kihágást ... 168 94. Kbtk. 75. §._ ... ... ... .:. ... ... ... ... ... ... — 307 Sajtó-ügyek. 44. A bűnügyi költségeket a fenálló szabályok és az állandó gyakorlat szerint kivétel nélkül az állam előlegezi, minélfogva a magánfelek ama költségek egy részének előlegezésére sem utasíthatók és pe­dig annál kevésbé, mert az erkölcsi tanuk a bizonyítás kérdésében a ténytanukkal hasonló tekintetek alá esvén, az e czélra fölösleges tanuk kihallgatása a büntető jogszolgáltatás gyorsasága, a felek ér­dekei és a tanuzási kötelesség terhének könnyítése szempontjából még a költségeknek a felek általi önkéntes előlegezése esetében is mellőzendő. — A tanuk berendelése iránt a sajtó-elj. szab. 23. és 24. §§-ai értelmében az elnök intézkedvén, az általa szükség­kép berendelendőknek talált tanuk megjelölésére is joga van, de ennek eszközlésénél, mig egyfelől a felek meghallgatására köte­lezve nincsen, addig másfelől a netán bekivánt nyilatkozat elma-, radásához a tanubejelentéssel ellenkező joghátrányt sem köthet.. 166 86. A kir. sajtóbiróságoknak kivételes — tehát szorosan értelmezendő — hatásköre csak az esküdtszék elé tartozó ügyekkel kapcsolatos kérdésekre terjed ki; vagyis egyedül a felelős személyek vétkes­ségének megállapítására irányuló eljárás folyamán érvényesülhet (elj. szab. 2. §.); a Btk. 62. §-ának foganatosítását czélzó eljárás tehát a sajtóbiróság hatáskörébe nem tartozhatik ... ... ... ... 282

Next

/
Thumbnails
Contents