Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVI. kötet (Budapest, 1893)

I8I Alperes kifogása, hogy a változtatások nem közös egyetér­téssel, hanem felperes hibája folytán eszközöltettek, nem volt figyelembe vehető; mert nem is állította, hogy felperes a csöve­ket nem a neki átadott első tervnek megfelelően készítette, mert beismerte, hogy a kőalapzatot ő maga emeltette, s mert ennél­fogva, ha pótmunkálatok váltak szükségesekké, azok költségei mindenesetre megtérítendők és a szerződésnek oly megszorító magyarázatot, mint felperes megkísérli, adni nem lehet. Mint­hogy pedig a pótmunkákért felszámított összeg számszerű helyes­sége tagadásba nem vétetett, a 35 frt 37 kr. feltétlenül volt megítélendő. A monteur költségeit felperes önmaga alperesi község bírója kifejezett ígéretére alapítja, miért is az, hogy ezen ígéret tényleg tétetett-e vagy nem, egyéb bizonyíték hiányában alperes főeskü­jével volt eldöntendő és annak letételétől függőleg kellett alperest a kereset további részében is marasztalni, vagy pedig felperest azzal elutasítani. (1891 deczember 29. 1007. sz. a.) A budapesti kir. ítélő tábla: Az elsőbiróságnak a birói illetőség tárgyában hozott végzését megváltoztatja az eljárt bíró­ságot a keresetre illetéktelennek mondja ki és ehhez képest a hozott ítéletet az 1881. évi LIX. tcz. 96. §. a) pontja alapján megsemmisíti, a keresetet felperesnek visszaadatni rendeli. Indokok: Az elsöbiróság végzésének indokából kitünőleg az előző tárgyalások hivatalból halasztatván el, az elsöbiróság helyesen állapította meg azt a körülményt, hogy alperes a birói illetőség elleni kifogását, az Í88I. évi LIX. tcz. 95. §-a értelmé­ben kellő időben terjesztette elő. Minthogy pedig a kereset alapjául fektetett, A. alatt csatolt megrendelő levélből s a kereset tartalmából az, hogy a nem kereskedő alperessel létrejött kere­seti ügylet az 1875. évi XXXVII. tcz.-nek akár 258. §. 1., 2. vagy 3. pontjai, akár a 259. §. 1., 3., 6. vagy 7-ik pontjai értel­mében, habár csupán az egyik szerződő félre nézve is kereske­delmi ügyletetet képezne, nem állapitható meg, s az elsöbiróság által hivatolt 258. §. 2. pontja a kereseti ügyletre csak akkor volna alkalmazható, ha felperes az alperes megrendelése folytán felállított szivattyút nem saját ipari üzletében készítette, hanem a szállítás végett mástól szerezte volna meg, mit alperes nem is álli-

Next

/
Thumbnails
Contents