Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVI. kötet (Budapest, 1893)

i57 adott 7650 frt névértékű kötvények után az 1869. év elejétől 1880. évig terjedő időre járó 5% kamat-szelvények a kötelező váltságtőkén kivül tévesen lettek a fenforgó körülmények között kiszolgáltatva, a tévedés igazolása pedig a törvényes 32 évi elévülési határidőn belül kizártnak nem tekinthető és igy felperes a túlfizetésként jelentkező 3091 frt 50 kr. kereseti összeget járulékaival együtt az elévülési határidő alatt visszakövetelni bármikor jogositva van, minthogy a kereseti követelés a 7650 frtos váltságkötvények után 11 évre járó 65% kamat-szelvény értékének a 7°/0 törvényesadó levonása után teljesen megfelel, minthogy a jelen perhez csatolt úrbéri per irataival nem az nyert beigazolást, a mit alperes ezen per folyamán vitatott, hogy t. i. az elleniratilag hivatkozott s 1. sz. a. becsatolt úrbéri kereset alapján az 1848. év óta 1868. évig bezárólag holdanként követelt 3 frt 36 kr. Ítéltetett meg alperes jogelőde részére, hanem csakis az, hogy alperes jogelőde a keresetben követelte ugyan a megváltás tárgyát képező szőllőbirtokosoktól, hogy azok 1848-tól fogva a szőllőbeli adózások megszüntetéséig úgymint az 1868. évi XXIX. tcz. értelmében 1868-ig bezárólag minden hold szöllő után évenként 8 váltó irtot, vagyis osztr. értékben 3 frt 36 kr. köteleztessenek neki megfizetni, de az eljárt elsőbiróság 1879. évi május 28-án 7293/878. sz. a. kelt ítéletével a másodbiróságnak az alperes részéről az ellenirathoz y/\ a mellékelt 5377/879. sz. jogerős ítéletével egybehangzólag csak azt ítélte meg, hogy az úrbéri keresetben részletezett szőllőhelyek majorsági természetűek s mint ilyenek az 1868. évi XXIX. tcz. értelmében szabályozott eljárás és kötelezettség mellett megváltás alá tartoznak ; minthogy alperes a szőllődézsma-váltság fejében a fentebb kitüntetett összeget felvevő gróf Szapáry Antal utáni örökösi illetve jogutódi minőségét tagadásba nem vette és igy ez a prtás 159. §-a értelmében beigazoltnak tekintendő, azon körülmény pedig, hogy felperes a váltságkötelezetteket a kereset tárgyát képező többlet fizetésének a kötelezettsége alól felmentette, alperesnek e részbeni hallgatag beismerésén kivül a 8387/890. számú budapesti kir. ítélő táblai végzés folytán a megtartott.