Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVI. kötet (Budapest, 1893)

i5o levén, miután az özvegyi jog tisztességes lakás, tartás és esetleg kiházasitásból áll, melynek mérvénél nemcsak a férj vagyonának mennyisége s a gyermekek száma, hanem azon vagyon mennyisége is szolgál irányadóul, melyet az özvegy közszerzeményi jogczimen kapott s minthogy alperesnek jelentékeny összeg jutott ingóságokban is, a D., N. a. csatolt tjkvek pedig azt mutatják, hogy alperes a férjével közös szerzeményi vagyonoknak több mint fele részét már tulajdonul birja, minthogy továbbá az örökhagyó és alperes közös ingatlanainak évi tiszta jövedelme a meghallgatott szakértők szerint 860 frtra, ellenben alperes sorsához mért tisztességes eltartása 420 frtra tehető, mely szükségletet egymaga az alperes ingatlan vagyonának jövedelme is fedez, a melyekből nemcsak az nyilvánvaló, hogy alperesnek tisztességes tartására a hagyatékba tartozó ingatlanságok jövedelme felesleges, hanem az is, hogy a felperesek által megajánlott, s a hagyatéknak egy harmadrészét tevő ingatlanoknak jövedelmével az özvegynek tisztességes eltartása minden esetben biztosítva van. Ez okból tehát alperesnek özvegyi joga az ingatlan hagyatéki vagyonokban egy gyermekrészre volt korlátolandó. Kivételével azonban a hagyatékba tartozó két fél házas belsőségnek, melyre nézve tekintettel arra, hogy ezen két rendbeli házas belsőség örökhagyó és alperes közös, egyenlő aránybani tulajdonát képezi, s örökhagyónak a mezőtúri 1980. sz. tjkvben felvett ház szolgált lakásául, mig a 3746. sz. tjkvbeli közös házas belsőség örökhagyó életében is bérbeadva volt: azt kellett kimondani, hogy alperes özvegyi lakásjoga az előbbi házas belsőségre terjed ki, mig az utóbbi fél házas belsőség, mint lakásra teljesen felesleges, felperesek használata alá kiadandó. E tekintetben figyelembe nem jöhet sem azon körülmény, hogy a két ház beltelke állítólag természetben egyesítve van s a két telek az előbbi házzal együtt használtatott állítólag örökhagyó által is, sem az, hogy ez utóbbi ház alperes fele részbeni tlkvi tulajdona, mert a két telek különválasztását és külön használatát mi sem akadályozhatja, az utóbbi házbani közös használat alperest közös birtoki jogának gyakorlatában nem gátolhatja. Az ingatlanok közös birtoklását, illetve közös használatát a közösségnek a maga utján való megszüntetéséig fenhagyni azért