Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVI. kötet (Budapest, 1893)

M5 Egyebekben, vagyis Somogyi Kozári István vádlottnak mind a két vádbeli lopás alól és Pap István vádlottnak a Fundák György kárára elkövetett lopás bűntettének vádja alól felmen­tés tekintetében a kir. itélö tábla ítélete az abban felhozott indokoknál fogva helybenhagyatik. * * * = A Curia abbeli kijelentését, hogy a vallomást nem gyen­gíti meg azon körülmény, hogy a tanú a károsult rokona, nem fogadhatjuk el. Ily általánosságban, a mint itt a Curia mondja, a tétel egészen hamis. Lehetnek esetek, a hol nem gyengíti, de legalább ugyanannyi eset lesz, a hol igen. Az ily általánosí­tások nagyon alkalmasak arra, hogy félrevezessék a birót. 41. A gyógyítási, temetési és leltározási költségekel egye­dül az örökösök tartoznak viselni, nem pedig azon házas­társ, a ki csak közszerzemény czimén kapja a vagyon egy részét. Az 1840: VIII. tcz. 18. §-a értelmében a túlélő házas­társat özvegyi tartás fejében mind az ingatlan, mind az ingó vagyon egy harmad részének használata illeti. Egyedül az, hogy az elhalt férjnek házasságra lépésekor vagyona nem volt, a nőnek pedig külön magánvagyona volt, nem bizonyitj a még azt, hogy a hosszabb ideig tar­tott házasság alatt vett ingók és kölcsönadott összegek a nő külön vagyonából erednek. A nő a hozományul, illetőleg kiházasitásul kapott butor­nemüeket és házi felszereléseket a hagyatékból csak akkor követelheti, ha azok természetben megvannak a hagyaték­ban, az ezek elhasználása folytán szerzett hasonnemü ingó­kat azonban tulajdonaként nem követelheti. (1893 május 17. 5386. sz. a.) A szolnoki kir. törvényszék Kovács László ügyvéd által képviselt ifj. Egei Sándor és társa felpereseknek, Szilassi Pál Döntvénytár, uj folyam. XXXVI. IO

Next

/
Thumbnails
Contents