Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVI. kötet (Budapest, 1893)

i03 évi LIV. tcz. 157. §-ában foglalt abbeli kötelezettságének, melynél fogva a külföldön kiállított okirat érvényességét az ellenfél kifogása folytán az tartozik bizonyítani, a ki ezen okiratra hivatkozott, eleget nem tett, sőt azt sem mutatta ki, hogy a bizonyítékul alkalmazni kivánt okmányok a külföldi törvények szerint érvényesek s hogy az illető külföldi államban az okirat általi bizonyításra nézve. Magyarország lakosai irányában teljes viszonosság létezik ; tekintve, hogy a B. és C. alattiak érvényessége az 54.5. §. kívánalmának megfelelöleg az illető követség hitelesítésével sincs ellátva és bizonyítva s ezenfelül a C. alattira vonatkozólag a 179. §. értelmében szintén nincs igazolva, hogy felperes Francziaország törvényei szerint bizonyító erejű könyvek vitelére jogosult s hogy könyvei azon törvények szabályai szerint vitetnek: mindezek alapján a B. és C. alatű okirat illetve könyvkivonat közokirat erejével bíró bizonyítékot nem képezvén, azok az árkülönbözet meghatározásánál bírói figyelembe nem vehetők. Minthogy pedig a fentiek szerint az árkülönbözet mennyiségének meghatározása piaczi vagy tőzsdei árral bíró áruknál nem főeskü és becslőeskü által, hanem árjegyzékkel igazolandó, -ezen bizonyítási módok mellőzésével és tekintettel arra, hogy felperes az árkülönbözetet nem bizonyította, felperes igazolatlan keresetével feltétlenül elutasítandó volt. A magyar kir. Curia: A debreczeni kir. itélö táblának ítélete heiybenhagyatik. indokok: A keresethez A. alatt mellékelt szerződésben a szállításnak bizonyos meghatározott időben való teljesítése nem képezvén a szerződésnek lényeges feltételét, felperesnek a vele szerződő \. . L.-nak csődbejutása folytán, ennek csődtömege ellen, a szeiződésből eredhető igényének megállapításánál nem lehet irányadó a csődtörvény 21. § ának rendelkezése, a mely csupán a záros határidőre kötött (keresk. törv. 355. §.) vételi vagy szállítási szerződéinél jöhet alkalmazásba. A per adatai szerint azonban alperes tömeggondnok a közadóssal megkötött A. a. szerződés teljesítésétől a csődtömeg részéről elállván, felperesnek a vele szerződő félnek csődbe jutása •miatt ennek csődtömege ellen a szerződésnek nem teljesítése,