Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVI. kötet (Budapest, 1893)

= Az elsőbirósági Ítéletből kivehető tényállás szerint az anya közjegyző előtt kijelentette, hogy alperessel nem közösült és gyermekének más az atyja. A felsőbíróságok e nyilatkozatot csak joglemondási actusnak tekintik és teljesen mellőzik beismerési jellegét. Dtár u. f. XII. 134. 1. is kimondta a Curia, hogy a ki tagadja a közösülés tényét, az nem védekezhetik azzal, hogy az anya mással közösült. Hogy a gyermektartási dij a keresetet megelőző időre is megítélendő-e, vitás kérdést képez. A Dtár u. f. XIII. 108. 1., XIX. 21. 1. és XXIV. 21. 1. közölt esetekben a Curia nem Ítélte meg s ugyanez állásponton van a szegedi kir. tábla bíráinak elvi értekezlete. Míg a Dtár u. f. VI. 158. 1. és XXVI. 180. 1. közölt curiai határozatok a múltban felmerült tartási költségeket is megítélték. Az 5878/90. és 6352/91. sz. curiai határozatok szerint pedig az anya a pert ugyanazon év folyamán megindítván, a mely évben a gyermek született, nincs törvényes ok arra nézve, hogy a gyermek születésétől a kereset beadása idejéig terjedő időre a tartásdij meg ne Ítéltessék. A fenti határozat intézkedését mivel sem okolja meg, a mi ily vitás jogelvnél nagyon helytelen. Alperes egyebek közt azzal a kifogással élt, hogy felperes nem indíthatott uj keresetet, csak perújítást, mert gyámja ezen keresetet már folyamatba tette és az ellenbeszéd előterjesztése után letette, a mi egyenlő hatályú a perletétellel. Az elsőbiróság felperest keresetével elutasította, de kiemelte az indokokban, hogy alperes eme kifogását nem tartja alaposnak. A pernyertes alperes nem felebbezett. A kir. tábla megváltoztató ítélete ellen alperes felebbezett és kérte a keresetet ez alapon is elutasítani. A Curia a felebbezés ezen részét visszautasította, mert alperes az elsőbiróságnak ezen intézkedése ellen nem felebbezett. Mi helytelennek tartjuk a Curia álláspontját s azt hiszszük, hogy alperest nem is illette az elsőbirósági Ítélet ellen felebbezés, mert a rendelkező rész neki adott igazat, az indokok ellen pedig polgári perben nem lehet felebbezni. Elegendő, ha egyik érdemi kifogás alapján válik a fél pernyertessé, a többieknek az indokok szerinti elvetése miatt nem áll perorvoslat a rendelkezésére.