Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXV. kötet (Budapest, 1893)
59 közege, de minthogy az árvaszék elnöke a város mindenkori polgármestere és az egyúttal a város közönségét is képviseli, az árvaszéki elnök beidézése által a város közönsége is perbevontnak tekintendő és a jelen per annál inkább érdemileg elintézhető, mert a perbevont alperes polgármester minőségében is védekezett, és igy az érdekelt város az arra hivatott közege által képviseltetett. 22. Illetőségi összeütközés esete csak ott forog fen, hol ugyanazon ügy vagy per elintézésére sem az egyik, sem a másik bíróság nem találja magát illetékesnek. — Ha a hagyatéki bíróság a telekkönyvi hatóságot megkeresi a bekebelezés eszközlése végett, mely azt megtagadja, a telekkönyvi hatóság ez által nem a saját illetéktelenségét mondotta ki és nem utalta az ügyet a hagyatéki bíróság által elintézendőnek, hanem a megkeresés teljesítését tagadta meg, melyre nézve csakis jogorvoslatnak, de nem az 1881. évi LIX. tcz. 7. §. szerinti intézkedésnek lehet helye. (1893 január 17. 12356. sz. a.) A m. kir. Curia (Rendelvény az aradi kir. járásbírósághoz): Hacktutol és Fackelmann Tamás hagyatéki ügyében az 1892. évi deczember io-én 25779. szám alatt kelt jelentés mellett felterjesztett iratok 7. alatt azzal a kijelentéssel küldetnek vissza a kir. járásbírósághoz, mint tlkkvi hatósághoz, hogy illetőségi összeütközés esete csak ott forog fen, hol ugyanazon ügy vagy per elintézésére sem az egyik, sem a másik bíróság nem találja magát illetékesnek, jelenleg azonban ennek esete fel nem merült, mivel a kir. járásbíróság, mint illetékes hagyatéki bíróság a hagyatéki ügyet elintézte és a kir. törvényszéket mint tlkkvi hatóságot szintén az ennek illetékességébe tartozó bekebelezés eszközlésére kereste meg, a kir. törvényszék a megkeresés folytán nem a saját illetéktelenségét mondotta ki és nem utalta az ügyet a kir. járásbíróság által elintézendönek, hanem a megkeresés teljesítését tagadta meg, melyre nézve csakis jogorvoslatnak, de nem az 1881 : LIX. tcz. 7. §. szerinti intézkedésnek lehet helye.