Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXV. kötet (Budapest, 1893)

53 zatot kiállítsa, ellenkező esetre tűrje, hogy ezen ítélet alapján felperes a tehertétel törlését alperes költségére eszközöltethesse. Indokok: Alperes tagadásba nem vette, hogy a széplaki 392. sz. tljkvben C. 6. illetve 33. alatt mellékjelzálogilag bekebe­lezett 100 frtos tehertétel ugyanazonos a széplaki 276. sz. tjkvben föjelzálogilag C. 15., 18. illetve 76., 84. tétel alatt bekeblezett tehertétellel, nem tagadja alperes azt sem, hogy a D. a. törlési nyugtában irt s alperes által elismert fizetés folytán a széplaki 276. sz. tjkvben föjelzálogilag bekebelezett ezen 100 frt tőke s ott bekeblezett járulékai kielégítést nyertek. Annálfogva arra való tekintettel, hogy a jelzálogul szolgáló ingatlan tulajdonosa, mint nem személyes adós csak annak tűré­sére kötelezhető, hogy a jelzálogilag biztosított követelés összege erejéig a jelzálogul szolgáló ingatlanokból a jelzálogos hitelező kielégítést nyerjen, de a személyes adósnak a bekebelezett köve­telés utáni oly járulékos tartozásaiért, melyekre nézve a hitelező a jelzálogra zálogjogot nem nyert, a jelzálogból kielégítést adni nem köteles. Már pedig alperes beismerése szerint is Péter Horváth György, mint a széplaki 276. sz. a. tljkvben felvett s a kérdéses követelésre nézve főjelzálogul szolgáló ingatlan tulajdonosa, azt a követelést, a mely ellenében, mint a jelzálogul szolgáló ingatlan tulajdonosa ellen alperes mint jelzálogos hitelező javára itéletileg is meghatároztatott, felperessel egyetemben teljesen kielégítvén, miután alperesnek a széplaki 392. sz. tjkvben mellékjelzálogilag bekebelezett zálogjoga is csupán a 100 frt tőkekövetelés erejéig terjed és felperes jelzálogi kötelezettsége ezzel egy és azonos : a széplaki 392. sz. tjkvben C. 6. illetve 33. t. sz. a. mellékjelzálo­gilag bekebelezett tehertételt a D. alattiban részletezett kifizetés folytán megszűntnek tekinteni, alperest a törlési nyilatkozat kiál­lítására, illetve a törlés bekebelezésének tűrésére, ennek kifolyása­ként kötelezni kellett a perköltségek viselésére is. Alperesnek az a védekezése, hogy felperes, mint a személyes adósfél ügyvéde, ennek személyes kötelezettségi jogviszonyát ismer­hette s az ingatlanra vonatkozó tulajdonjog megszerzésekor tudta, hogy alperesnek a személyes adós ellen a tőkekövetelés járulékát képező követelése is van, hogy ezekre nézve alperes kielégítést nem nyert, következve a tulajdonszerzésnél roszhiszemüleg járt

Next

/
Thumbnails
Contents